Századok – 1958

Könyvszemle - 895

• KÖNYVSZEMLE 909 Lubomir Vebr : Mostecká stávka 1932. (Praha), Státní nakladatelství politické literatury, 1955, 405 1., 1 tk. (A mosti sztrájk. 1932) Az 1932 márciusában az észak-csehországi Most ban lezajlott szénbányászsztrájk a Csehországi munkásmozgalom egyik nagyjelentőségű, széleskörű visszhangot kiváltó eseménye volt. A szerző ennek a megmozdulásnak a történétót dolgozza fel igen széles levéltári és korabeli sajtóanyag alapján. Ismerteti a szónbányászat helyzetét világviszonylatban az 1929—1933-as világgazdasági válság idején, azután a csehszlovákiai szénbányászat és szénbányászok helyzetét és utána igen részletesen, szinte napról-napra foglalkozik a sztrájk történetével, végül a sztrájk visszhangját ismerteti a belföldön és a külföldön egyaránt. A négyhetes sztrájkot a szakszervezeti vezetőség árulása miatt szervezetten be kellett fejezni. A Csehszlovák Kommunista Párt azonban a sztrájk idején meg tudta valósítani a munkásegységet és a mindennapos küzdelemben megmutatta a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti bürokrácia áruló szerepét. Ezzel a későbbi munkásmegmozdulások útját is egyengette. Vebr lelkes hangon megírt könyve jó képet ad a sztrájkról. Mellékletként közöl néhány korabeli dokumentumot, statisztikai táblázatokat a csehszlovákiai szónbányászat fejlődéséről 1932-ig és a munkások anyagi körülményeiről, valamint részletes időrendi táblázatot és a felhasznált irodalom és a források jegyzékét. Hermann Neubacher : Sonderauftrag Südost 1940—45. Bericht eines fliegenden Diplomaten. Göttingen, Musterschmidt-Verlag. 1957. 215 1. (Délkeleti különmegbizatás. Egy repülő diplomata beszámolója) Neubacher, aki fontos pozíciót foglalt el a hitlerista külügyminisztériumban, nyolcadfél évet töltött háborús bűntettei miatt egy jugoszláviai börtönben. Jelenleg a nyugat-német külügyminisztériumban tölt be fontos állást. Könyvéből — annak ellenséges és cinikus szemlélete ellenére is — részleteket tudhatunk meg a második világháború korának fasiszta Balkán-politikájáról. Az egész könyvre jellemző, hogy a, szerző nem látja meg, vagy nem akarja meglátni diplomáciai küldetése mögött a balkáni népek mérhetetlen szenvedését és azt a tragédiát, amelyet a fasiszta „Weltpolitik" vagy „Südostpolitik" okozott Kelet-Európa népeinek. Ügyesen elsiklik a fasiszták Balkán-politikájának agresszív célkitűzései felett, sőt saját felelősségét is igyekszik elködösíteni. Megjegyzéseiből, bármilyen cinikusak is legyenek azok, mégis világosan bontakoznak ki a keleteurópai országok" ellen irányuló német agresszív külpolitika fővonalai. Neubacher lenézi és megveti a Balkánt, amelynek szellemét provokatív módon — az első fejezetben — a német „szellemmel" állítja kontrasztba. A második fejezetben a román—német kapcsolatokra derül fény, pontosabban a németeknek a román olajra irányuló terveit \'ilágítja meg a szerző. A harmadik fejezetben Bulgáriának a fasiszta befolyás által történt megbénításáról esik szó diplomáciai csevegés kapcsán, majd Görögország következik. Ennek a fejezetnek a fasiszta Neubacher a „Gazdasági különakció 1942/44" címet adja. Albánia és Jugoszlávia hősies, tragikus és véres háborúalatti történetével folytatódik a könyv, majd a szerző önmaga védelmének szentel egy rövid részt. George Kirk : The Middle East 1945—1950. Oxford University Press, 1954, VI, 338 1. (A Közel-Kelet) Kirk könyve a háborúutáni közeikeleti problémák részletes feldolgozása, természetesen angol szemszögből. A szerző részletesen tárgyalja a Törökországgal és Iránnal kapcsolatos „idegháborús" politikát, majd igen részletesen elemzi az arab országok és a nyugati külügyminisztériumok közti tárgyalásokat és szerződéseket a második világháború utáni időszakban. Részletesen szól az 1945—1949-es angolegyiptomi viszonyról, a harmincas évek elejéig visszamenően vázolja az angol— iraki viszony alakulását, majd az Izrael körül keletkezett katonai és politikai eseményeket világítja meg. Részletesen írja le az Izrael megalakulása előtti angol palesztinai polit ika problémakörét. Művét az azóta megjelent feldolgozásokon kívül az angol napisajtó cikkeire építi. Viszonylag kevés diplomáciai anyag szerepel az egyébként részletes áttekintést nyújtó munkában. P. Constantinescu-Iasi : Realizärile istoriografiei romíné íntre anii 1945—1955. Bucuresti 1955. 51 1. (A román történetírás 1945—1955 közötti eredményei) P. Constantinescu-Iasi akadémikusnak a Román Történeti Társulat kiadásában megjelent tanulmánya tulajdonképp az 1944 utáni román történetírás első bibliográfiai összefoglalás! kísérlete. A bibliográfiai összeállítás során a szerző a 15 oldalnál terjedelmesebb írásokat vette alapul s több mint 300 könyvet, tanulmányt és cikket sorol fel, nagyobbrészt az 1948 óta megjelentekből. Elöljáróban