Századok – 1958

Történeti irodalom - Bernal J. D.: Science and Industry in the Nineteenth Century (Ism. Szuhay-Havas Ervin) 884

' TÖRTÉNETI IRODALOM 885 iiyos haladás, a fizika, az elektromosság, a thermodinamika, a vegytan, az élettan és a geológia terén alkotott. Majd a technológiai fejlődés egyes fontos szakaszait boncolgatja, megragadó módon ír a vasutak koráról — mondhatnánk hőskoráról —, a mérnöki tudomány ugrásszerű előrehaladásáról, a kémiai iparágak kialakulásáról, a mezőgazdaság és az orvostudomány terén megtett hótmérföldes léptekről, bevezetőjét végül a XIX. századi ipar gazdasági jellegéről és a tudomány és az ipar közti viszonyról szóló mikroértekezésekkel zárja le. A második fejezet címe : „Hő és energia". A cím maga nem sok érdeklődést kell a történész-olvasóban, akinek azonban néhány sor elolvasása után meg kell győződnie arról, hogy legmagasabb színvonalú tudománytörténetet tanulmányoz. Elméletitudománytörténeti fejtegetések után ismét a vasutak kialakulásának történetével találkozunk, majd a thermodinamikának a tudományra és közvetve a társadalmi fejlődési e gyakorolt hatásáról olvashatunk. A harmadik fejezetben „Erjesztők és mikrobák" címen a XIX. század kémiai vívmányairól és azok hatásáról találhatunk érdekes adatokat. Ez a rész is igen érdeklő számunkra, lia azt vesszük, milyen hatást gyakorolt a mezőgazdasági kémia a társadalmi ós politikai életre, Pasteur életművén keresztül pedig a baktériumoknak és a bakteriológiának az emberiséget befolyásoló hatalmas jelentőségével ismerkedhetünk meg. Mindezek az első pillanatban természettudományi jellegű fejtegetéseknek tűnnek, Bernai azonban nem mulasztja el, hogy állandóan ne hangsúlyozza a természettudományok vívmányainak az emberi társadalomra gyakorolt ismeretes és döntő jelentőségű hatását. „Az acél kora" című következő fejezet számunkra talán még érdekesebb. Bessemer, Siemens és G. Thomas találmányain keresztül megismerjük az acélkor társadalomformáló jelentőségét, más szavakkal a kapitalista társadalom megerősödésének tudományos hátterét. Az ötödik fejezet azt bizonyítja be, hogy az elektromosságban és az elektromos energiatermelésben ugyanannyi társadalomformáló erő rejlik, mint amennyi konkrét fizikai erő lappang. Különösen érdekes a hatodik és egyben utolsó fejezet, amelyben a kiváló szerző levonja következtetéseit. Imponáló elméleti síkon tárgyalja a XIX. század tudományos és technikai haladásának jellegét, a profit hajtóerejét, a tudomány és technológia szét -gyűrűző elterjedését és ezen a ponton arról sem feledkezik meg, hogy néhány tömör, de rendkívül találó megjegyzést tegyen az említett tényezőknek az egyes európai országokra gyakorolt különböző erejű és jelentőségű hatásairól. Új szemszögből, szilárd vonalvezetéssel bontakozik ki előttünk az angol—német gazdasági versengés mérhetetlen jelentősége, amely már a múlt század derekán „vérében" hordozza a tetőfokát 1914-ben elérő konfliktus néhány alapvető okát. Nem feledkezik meg Bernai professzor az orosz tudományról sem, amelyet külön alfejezetben méltat, majd Amerikáról, a „felfedezők paradicsomáról" ír. A tudomány fejlődésében azonban kimutatja a hátráltató tényezőket is. Noha művét a XIX. század tudományos vívmányainak szentelte, Bernai professzor azokat a pontokat is megemlíti, ahol a múlt század tudományossága kudarcot vallott. Bernai rámutat arra a tényre, hogy a tudomány bizonyos mértékig az ipar függvénye volt és a kapitalista vállalkozók nagylelkűségétől vagy szűkkeblűségótöl függött, bár azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanakkor, igaz, hogy kisebb mértékben, az ipar viszont a tudomány függvényét jelentette. A fejlődés negatív vonásainak sorában a szerző az ipar korlátozott mértékű fejlődésével, valamint a tudomány és az ipar közti bizonyos szakadékokkal is foglalkozik, majd egy igen érdekes kérdésre tér át, a tudományos nevelés problémájára. Leírja, hogyan tanították be a különböző tudományos iskolák tudósaikat és technológusaikat, milyen kemény harcot kellett vívnia néhány haladó szellemű embernek a tudományos nevelés megfelelő színvonaláért . A szerző nem mulasztja el, hogy következtetéseinek sorában részletesebben foglalkozzék a tudomány társadalmi következményeivel, bár ez a motívum csaknem valamennyi fejezetben felcsillan. Bernai professzor az iparosítás és az imperializmus viszonyát és kölcsönhatásait is feltárja és leírja a tudományos és a gazdasági tényezők egymásra gyakorolt hatását is, amelyet a marxizmus és antimarxizmus harcának tükrében mutat be. Művét rövid alfejezet zárja le, amelyben korunk tudományos haladásával foglalkozik és azokkal a tanulságokkal, amelyek a XIX. század tudományosságának példája nyomán bölcs megfontolásra intenek bennünket. A hatodik, azaz a végkövetkeztetéseket tartalmazó fejezethez hetedikként külön tanulmány csatlakozik, amely a molekuláris asszimetriával foglalkozik és amely terjedelmét tekintve lényegesen rövidebb az előzőeknél, témájában pedig olyan síkra vezet, ahová nem követhetjük. 21 Századok