Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 79 országa (Bakri : '.s.lc.l bolgárok; Gardizi: '.s.&.Z-ek) között fekszik.192 Világosabban megmondva, hogyan kell értelmezni azt, hogy a IX. század végén a magyarok az ' .s.lc.l bolgárok és a besenyők között laktak, mikor tudjuk, hogy a magyarok a dél-orosz sztyeppen laktak, a besenyők tőlük keletre s így a '. s. k. l-ek lakterülete a magyaroktól nyugatra van. Gardizi némi változtatással a volgai bolgárok és az ' .s.k.l-ek között jelöli meg a magyarok lakóhelyét. A kutatók többsége arra gondolt, hogy e helymeghatározás nem is a magyarokra, hanem a baskirföldi magyarokra vonatkozhat. Czeglédy azonban szövegösszefüggés alapján kimutatta, hogy ez ,,egy magyar területre inkább vonatkoztatható, mint két különálló országra".19 3 Vegyük ehhez hozzá, hogy az Ibn Rusta által használt kifejezés : „a magyarok határai közül az első" annak a természetes határleíró szemléletnek a visszatükröződése, amely a latin határleírások „Prima meta incipit. . ." kezdő szavaiban is tükröződik. Ha feltesszük, hogy a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott székelyek az ' .s.k.l bolgárok közül váltak ki, mindez egyszerűvé és érthetővé válik. A magyarok a székelyek és a besenyők között laktak. A csatlakozott székelyek földje tehát a magyaroktól nyugatra lehetett, valahol a Kiev és a Kárpátok közötti térségen. Azon nem csodálkozhatunk, hogy a székelyeket külön népnek tekintik, hiszen az Admonti Evkönyvek a 881. évnél is azt írják, hogy első csata a magyarokkal (cum Ungaris) volt, második a kabarokkal (cum Cowaris), mintha két össze nem tartozó népről lenne szó.194 Az a feltevés, hogy a Kiev és a Kárpátok közötti térségben elhelyezhető '.s.k J-bolgárok a kazár-kabarokkal,ill. egy részükkel azonosak, összhangban áll a honfoglalás rekonstruálható menetével és a régészeti tényekkel egyaránt — mint erre alább visszatérek. összefoglalva a fent elmondottakat, az a körülmény, hogy Magyarországon a volgai bolgár törzsek töredékei megtalálhatók, hogy a székely népnév levezethető az eszkil bolgár törzs nevéből, hogy a székelyek adózása egyezik az eszkil bolgárok adózásával, végül hogy Etelközben nyugaton eszkil bolgárok laknak a magyar törzsek mellett, arra mutat, hogy a székelyek eredetét egy csatlakozott eszkil—bolgár törzsben keressük.19 5 * 193 A szövegeket 1. MHK. 167. 1. és Czeglédy: MNy. 1945. 36. 1. 193 Száz. 1943. 298. 1. 194 Abban, hogy egy török nép vagy törzs kettészakadt, semmi különöset nem láthatunk. Az elszakadt néprész, a töredék neve a törökben többször -dur~ -dür képzővel bővül (Oyörffy: Antiquitas Hungarica. II. 1948. 174 — 75.1.). így pl. az onogur bolgároknak a Duna mellé költözött része és a Kaukázusban maradt töredéke onogundur nevet kapott (uo. II. 189. 1., vö. még Németh: HonfMKial. 58-59.1. Zeki Validi: KCsA. ΙΠ. 47. 1.; Czeglédy : MNy. 1945. 43. kk.l.); a kuman (kun) nép Magyarországra költözött része kumandur nevet kapott ; ez a név él pl. a komondor kutya nevében, melynek neve régen „kunok ebe" volt. Egy a mongolok közül kivált és török környezetbe került néprész mongoldur nevet kapott (Németh: i. h.; Rásonyi Nagy és Pais: MNy. 1931. 316. 1.; Pais: Györffy Istvánnak. MNy. 1934. 126. kk. 1. és Oyörffy: i. h.). Hogy egy török *esküldür népnév lehet-e kapcsolatban normann Hoskuldr személynévi adatokkal (Thomsen : Samlede afhandlinger. Kobenhavn —Kristiania. 1919. [röviden : Saml.Afh.] I. 392. 1.) az további megvizsgálást igényel. 195 A székely kérdéssel kapcsolatban felmerül az Attila hagyomány lehetőségének kérdése. Krónikáink c. tanulmányomban ( 126 — 46. 1.) rámutattam arra, hogy az Árpádok Attila hagyománya másodlagos, s a magyar hun hagyomány eredetisége nem bizonyít-
