Századok – 1958
Történeti irodalom - A Voproszi Isztorii 1956–1957. évfolyamának magyar vonatkozású cikkei (Ism. P. Mayer Mária) 860
•862 TÖRTÉNETI IRODALOM A továbbiakban az akkor Magyarországhoz tartozó nemzetiségi területeken — a Kommunista Párt tevékenysége nyomán — kibontakozó szabotázs és fegyveres partizánmozgalmat ismerteti. Ε kérdéssel kapcsolatban elsősorban Kárpátaljának és Bácskának szentel figyelmet. Ismerteti a fronton harcoló katonák egyre fokozódó háborús ellenszenvét s a magyar hatóságok ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait. Cikkét az 1942. márciusi tüntetéssel, ill. a Kommunista Párt ellen ezt követően indított hadjárat ismertetésével végzi. Az 1957. évi 9. számban Lebovics M.F. foglalkozik legújabbkori történetünk egy másik kérdésével, ,,A hazai és külföldi ellenforradalom harca a magyar nép ellen, 1919-ben" című tanulmányában. Munkájában főleg a korabeli sajtóanyagra, ill. a felszabadulás után megjelent marxista dokumentumpublikációkra és feldolgozásokra támaszkodik. A kárpátaljai események ismertetésénél helyi levéltári anyagot is idéz. Lebovics cikke befejező részében részletesen foglalkozik a szovjet és magyar kormánynak a fogolycserére vonatkozó 1920 — 21. évi levelezésével, tárgyalásaival. A Nagy Októberi Forradalom 40. évfordulója emlékének szentelt- Γ957. évi 10. számban több szerzőtől származó, s több országra vonatkozó kisebb szemlét találunk, amelynek címe : Az Októberi Forradalom hatása a forradalmi mozgalom fellendülésére Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Csehszlovákiában (1918—1923). A Magyarországnak szentelt 3 oldalnyi részben E.M. Kahn ismerteti azokat a felszabadulás után megjelent dokumentumgyűjteményeket és feldolgozásokat, amelyek valamilyen formában tükrözik oz 1917. évi oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a magyarországi forradalmi mozgalomra gyakorolt hatását. Szemléjében nem csupán a Párttörtóneti Intézet központi jellegű kiadványaival foglalkozik, hanem figyelmet szentel a Társadalmi Szemlében, a Hadtörténeti Közleményekben, a Századokban, a Jogtudományi Közleményben, sőt, Debrecenben és Pécsett megjelentetett kisebb tanulmányokra is. Az 1957. évi 12. számban V.L. Iszraelján és N.N. N.yikolájev cikke vonja magára a magyar olvasd figyelmét. A tizennyolc oldalnyi cikk címe : ,,A Magyarországon 1956 őszén lezajlott ellenforradalmi lázadás ideológiai előkészítésének történetéhez". A cikk célja — mint a szerzők írják —, hogy leleplezze a nyugati imperialista propaganda szerepét, feltárja azt a káros hatást, amelyet a Nagy—Losonczy csoport okozott opportunista nézeteivel, továbbá, hogy megmutassa a magyar értelmiség egy részének ideológiai diverzióját az ellenforradalmi lá'.adás előkészítése idején. A cikk szerzői figyelmüket elsősorban a nyugati hatalmak imperialista körei által általában a népi demokratikus országokban, s így Magyarországon is hosszú évek óta folytatott, titkos aknamunkára, ill. annak megjelenési formáira összpontosítják, majd áttérnek a· magyar párton belül mutatkozó opportunista csoport tevékenységének ismertetésére és értékelésére. A szerzők cikkük megírásához felhasználták a Budapesten megjelent, s az 1956. évi magyarországi ellenforradalomra vonatkozó dokumentumkiadványokat, ill. egyes vonatkozó újságcikkeket és elhangzott beszédeket, továbbá H. Aphteker haladó amerikai történész „The Truth about Hungary" (New York. 1957) c. írását. A továbbiak során számos helyen idéznek Nagy Imre „Egy évtized" c. köteteiből, ill. a Szabad Nép, a Művelt Nép, a Társadalmi Szemle s az Irodalmi Újság korabeli számaiból. A fentiekben röviden ismertettük az elmúlt két év során a Voproszi Isztorii hasábjain napvilágot látott, közvetlenül magyar vonatkozású írásokat. Szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy a fenti felsorolás csak részben tükrözi a Magyarország, ill. a magyar történelem iránt az utóbbi években meglehetősen megélénkült érdeklődés eredményét, ugyanis e központi jellegű folyóiraton kívül számos más szovjet folyóirat is tartalmaz olyan írásokat, amelyekben a szerzők hazánk történetének egy-egy kérdésével foglalkoznak. fgy például megemlíthetjük az ungvári egyetem Évkönyvét, a nemrégen indult, kievi „Ukrainszkij Isztoricsnij Zsurnál"-t s másokat is, amelyekről azonban egy külön rövid szemlében kívánunk beszámolni. * P. MAYER MÁBIA