Századok – 1958
Történeti irodalom - Az első Internacionálé orosz szekciója (Ism. Jemnitz János) 858
•858 TÖRTÉNETI IRODALOM döntöttek. A magánföldesúri birtokokon, amelyek megmaradtak a majorsági gazdálkodás mellett, a XVILL. század első felében egyre nagyobb szerepet játszott a bérmunka, mert a gazdasági pusztulás után az egyes birtokok nem tudtak kellő számú jobbágyot letelepíteni, a parasztok ugyanis sok esetben nem voltak hajlandók a robotszolgáltatás terhével sújtott telkeket elvállalni. Ez a magyarázata annak, hogy ugyanazon a birtokon 1 — 1 vol okán több parasztcsalád is ül, ugyanakkor sok voloka pusztán áll : a parasztok inkább töredéktelkeket vállaltak kevesebb szolgáltatással. A XVIII. század derekán viszont, amikor a pusztulás következményei már eltűnőben voltak, a földesurak ismét fejleszthették a majorsági gazdálkodást, most már a robotszoigáltatás fokozása útján. Á XVII. és XVIII. század dereka közt eltelt időszakban sem hiányoznak persze a parasztmozgalmak, a szerző néhányat részletesen is bemutat. A pénzjáradékra való áttérés, különösen azonban az állami birtokokon a hatóságoknak a munkaerő-szükséglet miatti engedményes politikája elejét vette annak, hogy ebben a korszakban az előbbi évszázad nagy harcaihoz hasonló mozgalmak bontakozzanak ki. A XVIII. század derekán ismét új korszak kezdődik a litvániai parasztság életében, ekkor az állami és magánföldcsúri · birtokokon egyaránt erőteljesen folyik a majorsági gazdálkodás további kiépítése, éppen abban a korban, amikor már az egész feudális rendszer válságának a tünetei bontakoznak ki. Ezzel a korszakkal a szerzőújabb könyvében kíván foglalkozni. Pohilevics könyve, anyagának gazdagságával és az abból leszűrt eredményeivel egyaránt, igen tanulságos a kelet-európai parasztság történetének kutatói számára. Sajnálatos, hogy anyaggyűjtésének csak kisebb részét tudta könyvében közkinccsé teimi, ahogy erre előszavában is utal. Munkája azonban így is igen érdekes képet ad a keleteurópai fejlődésen belül megmutatkozó sajátos jelenségekről. Az ofvasó kíváncsian várja megígért újabb könyvének megjelenését. Ugyancsak nagy örömmel vennénk, lia a szerző kutatásait kiszélesítve nemcsak szűkebb értelemben a parasztság történetét vizsgálná meg, hanem a Litván Nagyfejedelemség agrárfejlődésének egészét, hogy így teljesebb képet kapjunk a bennünket érdeklő folyamatokról. NIEDERHAUSER EMIL Β. Π. K03MHH : PYCCKAH CEKIIHH ΠΗΕΡΒΟΓΟ HHTEPHAUHOHAJIA (MocKBa, H3AaT. AnaA. Hay« CCCP. 1957. 409 1.) B. P. ICOZMIN : AZ ELSŐ INTERNACIONÁLÉ OROSZ SZEKCIÓJA Β. P. Kozmin 400 oldalas könyve alapos, a tudományos igényeket kielégítő munka ' A szerzőnek ez az átfogó, összefoglaló jellegű alkotása már több megjelent részletfeldo) j gozásra támaszkodik, jóval szélesebb korszakot és témát ölel fel, mint a tulajdonképpen orosz szekció működése. A szerteágazó problematikájú, igen sok személyt érintő feldolgozást csak hosszú évek alapos kutatása után bocsátotta szerző az olvasók rendelkezésére. A hosszas kutatás eredményessége jellemzi a könyv egész levegőjét. Β. P. Kozmin hangsúlyozottan leellenőrzött minden adatot, amely a mozgalomban résztvevő szereplőkre vonatkozott, ennek következtében korrigált sok legendát, lia ezek a kritikai elemzést nem bírták el. Dicséretére válik a szerzőnek, hogy nem került a téma bűvöletének hatása alá, és volt bátorsága szétoszlatni azokat a legendákat is, amelyek a szekciónak a ténylegesnél jóval nagyobb szerepet, hatást, eszmei fejlettséget tulajdonítottak. Β. P. Kozmin elsősorban azt az eszmei-politikai fejlődést elemzi, amely a hatvanas évek narodnyik mozgalmát jellemezte az Internacionálé megalakulása előtt, tekintve, hogy azok az orosz emigránsok, akik később Svájcban emigrációs sajtójukban a szocialista gondolatoknak egy sajátos konglomerátumával léptek fel, közeledtek az Internacionáléhoz, majd 1870-ben létrehozták az Internacionálé orosz szekcióját, mindannyian Csernyisevszkij és az ötvenes évek narodnyik mozgalmának résztvevői, tanítványai voltak. Β. P. Kozmin nagy gonddal ábrázolja, hogy a forradalmi válság elmúltával la
