Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
72 GYÖRFFY GYÖRGY ban általában valamilyen forrásból vette s így adatának lehet tényleges magva.128 Ha ez valóságot tükröz, nem zárható ki az a lehetőség, hogy egy besenyő néprész a kabarokon keresztül került Magyarországra ; a besenyők Χ—XII. századi beköltözését igazoló források azonban magyarázatot nyújtanak a besenyő telepek keletkezésére.129 * [ A kazár birodalomba tartoztak különféle bolgár—török törzsek is. Az onogur—bolgár birodalom bomlása után maradtak vissza bolgárok a Don és Kubán közti hazában13 0 s a birodalom adófizetőivé váltak az ezekkel egyeredetű Volga-melléki bolgár törzsek is.131 Mint említettük, a magyar eredetmonda szerint Hunor, Magyar és fivérei a Maeotis mellett Belar fiainak leányait elrabolták s ezektől származnak a magyarok.132 Ezt általában a honfoglaláselőtti bolgár kapcsolat emlékének tartják. A Belar név ugyanis a bulyar népnévből ered. Ε névnek Bolar, Bular, Biler, Bälär változata a középkorban a volgai bolgárok neve.133 Magyarországon is feltűnik a bolgár népnév Bular alakja, Anonymus azt írja, hogy Taksony fejedelem idejében (955 és 970 között) bolgár földről izmaeliták jöttek Magyarországra (de terra Bular venerunt quidam nobilissimi domini cum magna multitudine Hismahelitarum), akik az ország különböző részén földet kaptak s ezenfelül megkapták Pest várát (insuper Castrum quod dicitur Pest).131 A pesti izmaeliták 1213-ban szaracén néven szerepelnek (prouentus Saracenorum de Pest).13 5 Pest határában egy kút neve 1325-ben Böszörménykút volt (a puteo Bezermenhwt... ad metam Bezermenkut).136 Bolgár földről jött mohamedánokra utal Jáqűt is, ki erről 1220 körül Aleppóban tanuló magyarországi mohamedánoktól értesült.13 7 Mohamedán bolgárságot azonban nem kereshetünk a kabarok közt, mert a volgai bolgárok 922-ben vették fel az iszlámot.13 8 A Bular-ból származtatható Bolyár helynév (Sáros, Szabolcs, Baranya, Fejér, Komárom és Bars megye)139 X. században beköltözött volgai bolgároktól kaphatta nevét. 128 Zeki Validi (KCsA. HE. 56. 1.) túlértékeli az adat jelentőségét. 129 Fejér Géza (Die Petschenegen und die ungarischen Hunnensagen. KCsA. I. 123 — 140. 1.) az Aba nemzetséget és Anonymus kunjait besenyő eredetűnek tartja, akik a X. században költöztek volna be. Ez a feltevés a történeti forrásokkal nincs összhangban. Az Aba névalak zöngés -fe-je kipcsak (besenyő —kun) nyelvjárási sajátságnak tűnik (Ligeti Lajos: A török nyelvek osztályozása. Egyetemi előadás), de amennyiben a suvar és kavar nevekben található -v- előzménye -β- < -6-hang volt (1. alább), talán nem rekeszthető ki az a lehetőség, hogy az 4ba név forrását egy bolgár nyelvjárásban keressük. 130 Moravcsik: Az onogurok története. MNy. 1930. 104. jegyzet. 131 Zeki Validi: Ibn Fadlän 80. 1. 132 SRH. I. 145. 1. 133 Németh: HonfMKial. 173. 1.; Krónikáink 13. 1.; Oeuvres posthumes de Paul Pelliot II. 224-30. 1. 134 SRH. I. 114-15. 1.; vö. Krónikáink 59-61. 1. Ezek nem lehetnek dunai bolgárok, mert a dunai bolgárok magyar neve nándor volt. 135 Fejér: m/l. 264. 1. 136 Hazai Okm. ΙΠ. 79-80. 1. 137 Hunjalvy Pál: Magyarország ethnographiája 335. 1. 138 Zeki Validi: Ibn Fadlän 1 — 2. 1. és passim. 139 Csánki I. 291., 512., H. 475., HL 321., 496. 1. és Bolyár-Pél Barsban (Csánki: Bars vm. kézirat). Ε kérdéshez vö. Pais : SRH. I. 114.1.; Kniezsa: SzIEml. II. 439.1. és Györjfy : MNy. 1951. 49-50. 1.
