Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
724 LACKÓ MIKLÖS A vas- és gépipari munkásság alkotta a nagybudapesti gyári proletariátusnak nemcsak legfontosabb, hanem legnagyobb osztagát is, s így legjobban ennek összetétele közelítette meg a fővárosi nagyüzemi munkásság egészének átlagos származási összetételét. A körükben végbement összetételbeli változások ugyanazokat a vonásokat mutatják, amelyeket a nagybudapesti gyári munkásságra vonatkozóan már elmondottunk. A textilipari munkásság összetételében lényegesebb változások történtek. Örökletes rétege erősen csökkent. A lényegében csak az első világháború után kibontakozó textilipar az első évtizedben túlnyomóan a nagy-budapesti proletárnők bevonásával teremtette meg munkás-állományát. A további, 1938-ig tartó nagy létszámemelkedés idején indult meg számottevően más, főleg pestkörnyéki paraszti elem beáramlása soraikba. Az örökletes réteg csökkenése azzal is összefüggött, hogy a felszabadulás utáni első években — a férfiakhoz képest sokkal inkább proletár-eredetű — női munkások aránya a textiliparban a háború előttinél alacsonyabb volt. A szakképzett és a tanulatlan munkások származási viszonyairól — mint említettük — csak 1949-ből rendelkezünk adatokkal. A 9. számú táblázaton az egyes iparágak munkásainak adatait már ilyen bontásban közöltük. Az elemzés megkönnyítése céljából most közöljük az összesített adatokat is. 3.2. táblázat. Az ipari munkások* származási rétegződése szakképzettségük szerint, 1949 (A munkások %-ában) Az apa foglalkozása Túlnyomóan gyáripari ágak munkásai Túlnyomóan kisipari ágak munkásai Az apa foglalkozása szak- és betanított munkások segédmunkások szak- és betanított munkások segédmunkások Ipari munkás* 37,8 35,4 27,4 27,9 Egyéb munkás 17,2 13,3 12,1 10,3 Mezőgazdaság : 17,6 23,3 a) agrár proletár 14,4 18,8 17,6 23,3 b) birtokos paraszt r.. 9,6 - 12,6 15,8 19,2 Ónálló iparos 12,2 9,2 18,9 11,1 Egyéb 8,8 10,7 8,2 8,2 * Bányászolckal együtt. Az eddig már tárgyalt összefüggéseken kívül a szakképzett és a tanulatlan munkások származási adataiból még néhány fontos következtetésre juthatunk : 1. A statisztikai anyag a szakmunkásokat a betanított munkásokkal együtt vette számba. A szakmunkások származási összetétele pontosan nem állapítható meg. Ez különösen a gyáriparban volna fontos, hiszen ott a betanított munkások széles —• és a nagyipar fejlődésével egyre növekvő — réteget alkottak. A gyári szakmunkásokra vonatkozóan így csak arra mutathatunk rá, hogy körükben a táblázat adataihoz képest magasabb volt az örökletes ipari proletárok, méginkább az önálló iparos és az egyéb (közlekedési, közszolgálati . és nyugdíjas) munkás származásúak s alacsonyabb a paraszti származásúak aránya.
