Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
712 LACKÓ MIKLÖS Ipari munkásságunk összetételének további jellegzetes vonása a nincstelen agrárproletár származásúak túlsúlya a paraszti eredetű munkások táborában. Ez ugyancsak szükségszerű következménye volt a magyarországi agrárviszonyoknak,, az agrárproletariátus óriási számának. 1930-ban országosan a paraszti származású munkások 56%-ának volt az apja agrárproletár (ill. 0—1 kh-dal rendelkező félproletár). Sajnos, az adatok nem teszik lehetővé, hogy 1930-ban tovább részletezzük a paraszt-származásúak csoportját. De nyilvánvaló, hogy a 44%-ot kitevő „önálló" paraszt családból való munkások többsége is az 1—3 kh-dal rendelkező mezőgazdasági félproletariátusból származott. Ipari munkásságunknak a kis-, és méginkább a középparasztsággal való származási kapcsolatai a két világháború között eléggé szűkkörűek voltak. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy Budapesten, ahol pedig nagyobbrészt gyári munkások dolgoztak, az agrárproletár származású munkásréteg aránya alacsonyabb volt (az összes paraszti elem 52%-a), mint a túlnyomóan kisiparban dolgozó vidéki munkásság körében (ahol a paraszti származású munkások 61%-a származott az agrárproletariátusból). Ε jelenség a teljes nincstelenség nagyobb helyhezkötő erejével magyarázható.29 Az 1930—1949 között eltelt 20 év alatt a paraszti származású elem ipari munkásságunk körében jelentősen növekedett. Arányuk országosan 30%-ról 33%-ra emelkedett. 1949-ben az ipari munkásság körében 50 000-rel több volt a paraszti származású, mint 1930-ban.3 0 A paraszti eredetű munkások száma és aránya valamelyest jobban nőtt a fővárosban (19%,-ról 22,1%-ra), mint a vidéken (37,7%-ról 40,1%-ra). A főbb származás-statisztikai adatok összevetése azt mutatja, hogy a két világháború közötti időszakban az ipari munkásság utánpótlásának ós növekedésének fő forrását — a proletariátus „természetes" népszaporulata mellett — még inkább a parasztság képezte. A folyamat helyes rekonstruálásához most is külön kell választanunk az 1945 előtti és utáni esztendőket. 1945 előtt ipari proletariátusunk feltöltődése túlnyomóan paraszti eredetű munkásokkal sokkal nagyobbmértékű 29 Lásd Laclcú Miklós: i. m. 30 Összehasonlításképpen ismét közöljük az 1950. évi francia adatokat, egybevetve a megfelelő magyar adatokkal : Parasztszárinazású munkások %-os aránya Franciaországban (1950) és Magyarországon (1949) Franciaországban Magyarországon Közszolgálati munkások (altisztek stb.) Gyári munkások Építőmunkások Napszámosok Bányászok 19% 13% 34% 36% 50% 52% 26% 42% 40% 38% A franciaországi bányászok körében a paraszti elem nagy súlya azzal függ össze, hogy ott túlnyomóan a gyarmatokról származó lakosság dolgozik. A különböző fő foglalkozási ágak között vándorló napszámosok körében és az erősen idényjellegű építőiparban (tehát Λ proletariátus legalsóbb rétegeiben) igen magas volt a paraszti elem aránya Franciaországban is, míg a gyári munkásság ebből a szempontból is sokkal zártabb, mint Magyarországon. Külön figyelmet érdemel a közszolgálati munkások eltérő összetétele. (A francia adatokat lásd Michel Collinet : i. m. 94. 1.)
