Századok – 1958
Tanulmányok - Lackó Miklós: A magyar ipari munkásság összetételének alakulásáról (1930–1949) 699
A MAGYAR IPARI MUNKÁSSÁG ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSÁRÓL (1930-1949) (TÖRTÉNETI STATISZTIKAI TANULMÁNY) A munkásosztály történetének nagy témakörén belül fontos rész-kérdés a munkásság összetételének alakulása. Ennek magának is számos, egymással többé-kevésbé szorosan összefüggő oldala van. Az egyes munkás-rétegek bérviszonyok és életszínvonal szerinti megoszlása; iparág, szakma és szakképzettség szerinti rétegeződése ; a munkásarisztokrácia súlya és szerepe ; a proletariátus egyes csoportjainak osztály-eredete, növekedésének társadalmi forrásai — mind egy-egy oldalát jelentik a proletariátus összetételének. A munkásosztály történetével foglalkozó marxista irodalmunk mindeddig jórészt csak a munkásság összetételének azon oldalaival foglalkozott, amelyek közvetlenül összefüggnek az ipartörténettel s alig világította meg a probléma tágabb, társadalmi vonatkozásait. ' Ε tanulmány a magyar ipari proletariátus összetételének ilyen tágabb társadalmi összefüggéseit teszi vizsgálat tárgyává : a népszámlálások származás-statisztikai anyagának elemzésével képet igyekszik adni ipari munkásságunk származási rétegeződéséről, növekedésének forrásairól, a proletariátusba való be-, illetve kiáramlásáról az 1930—1949 közötti évtizedekben.1 I. Az ipari munkásság számának, koncentrációjának, iparág és szakképzettség szerinti összetételének alakulása Mielőtt tulajdonképpeni témánkra térnénk, szükséges, hogy röviden összefoglaljuk az ipari proletariátus 1930 és 1949 közötti fejlődésének azon legjellegzetesebb mozzanatait, amelyek közvetlenül kihatottak összetételének alakulására. Ismeretes, hogy az 1929—1933-as nagy gazdasági válság után, a 30-as évek közepétől meggyorsult a magyar ipar fejlődése. Ε gyorsuló fejlődés szorosan összefüggött a háború előtt jelentkező konjunktúrával, a hadiipar növekedésével. A magyar tőkésosztály emellett a Szovjetunió elleni rablóháború megindulásáig mint konjunkturális lehetőséget használta ki azt a tényt, hogy az ország ipara csak részben Volt átállítva a hadiipar vágányára. Amikor nemcsak Németország, hanem Olaszország s a fasiszta Németországba békebelezett Ausztria ipara már teljesen a fasiszta háború céljait szolgálta, s csakhamar ebbe a helyzetbe jutott a feldarabolt és megszállott Csehszlovákia ipara is — a magyar tőkések lehetőségei egy rövid időre megnövekedtek Kelet-Európában. A háború előtti és alatti években erőteljesen fejlődött 1 Ε tanulmány szerves folytatása a szerző egy előző munkájának : „Adalékok a budapesti ipari munkásság összetételéhez az 1920-as évek végén". Bpest, Akadémiai Kiadó. 1958.
