Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGITŐL A VÁRMEGYÉIG JA TÖRZSTŐL AZ ORSZÁGIG. I. 69 ilyen a Székelyhíd, Székelytelek falunév, Székelyé folyónév, Székelytető és Székelytelek dűlőnév1 1 s végül ilyen az erdélyi székelyek egy részének telegdi székely elnevezése, mely ugyanúgy a bihari Telegdről való származás emléke, mint ahogy a kézdi székelyek neve a Kézdről (utóbb Szászkézd), a sepsi vagy sebesi székelyeké a Sebesről (utóbb Szászsebes), az orbai székelyeké az Orbóról (utóbb Szászorbó) való származás megjelölése12 . A székelyek jelenléte a dukátus területén tehát megállapítható. 3. A székelyek a magyar sereg előtt előcsapatként harcolnak. A székelyek hadban való elölj árása az egész középkoron át kimutatható. Székelyek és besenyők alkották az előhadat 1116-ban a csehek ós 1146-ban az osztrákok elleni hadjáratban (1146 : Bisseni verő pessimi et Siculi vilissimi. . . qui more solito preibant agmina Hungarorum).13 Még 1499-ben is úgy rendelkezett a király, hogy a székely haderő a havasokon túli hadjáratban előnyomuláskor a király serege előtt tartozik járni, visszatéréskor pedig hátvédet kell alkosson (Siculi. . . praecedendo exercitum suae maiestatis in eundo et sequi in redeundo tenentur).14 A hadban való elől járás a nomád társadalmakban a csatlakozott népek feladata volt. A kabarokról Konstantinos közli, hogy a háborúban előljártak.1 5 A székelyeknek a dukátus területén való lakása, valamint a hadban való előljárás joggal támasztja alá azt az elterjedt felfogást, hogy a székelyek a kabaroktól erednek . 1 6 Az itt talált nép motívuma azonban ennek ellentmondani látszik. Nemëïh Gyula ezt az ellentmondást azzal a feltevéssel hidalta át, hogy a székelyek a kazár—kabaroknak egy önálló törzse, mely már a honfoglalás előtt Magyarországra költözött s a honfoglaláskor másodszor csatlakozott a magyarokhoz.17 A kabarok leszármazottai azonban nemcsak a székelyekben kereshetők. Anonymus szerint a honfoglalás előtt Kievnél a magyarokhoz hét kun vezér (VII. duces Cumanorum . . . quorum nomina hec fuerant Ed, Edum Edumen ~ Edumer], Elu, Bunger, Ousad páter Ursuur, Boyta, Ketel páter Oluptídma) csatlakozott.18 Történetíróink zöme ezekkel azonosítja a kabarokat. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. A Cumanus népnév a honfoglalás korára nézve anakronizmus, mert a kipcsak-kománok, magyarul kunok 1055-ben jelennek meg Európában. Használja Anonymus ezekre vonatkoztathatóan is, mikor azt a keresztes hadjáratok leírásaiból vett kifejezést használja, hogy a vláchok ,,a Cumanis et Picenatis multas iniurias paterentur" és mikor Gládról szólván a XII. századvégi Aszenida bolgár állam összetételét tükröző kun—bolgár—vlách segédcsapatokról beszél (adiutori 11 JaJcó : i. m. 355 — 56.1.; Szabó Τ. Attila: Kalotaszeg helynevei. Kolozsvár, 1942. 469. 1. A Kalotaszeg nyugati része, hol e dűlőnevek találhatók, a középkorban Bihar megyéhez tartozott. A váradi (eredetileg bihari) püspökség kalotai esperessége Telegd és a Székelyó vidékét foglalta magában. 12 Györffy György : A székelyek eredete és településük története. Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. Bpest, 1941. 46-47. 1. 13 SRH. I. 436., 456. 1. 14 Székely Okmánytár Hl. 139. 1. 15 Szádeczky Kardoss Lajos : A székely nemzet története és alkotmánya. Bpest, 1927. 5 — 6. 1.; Németh Gyula: A székelyek eredetének kérdése. Száz. 1935. 131. 1. 16 Vö. Pauler: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI —ΧΠ. században. Hadtört. Közi. 1888. 509. 1. 17 1. h. 137. 1. 18 SRH. I. 42., 46. kk. 1.
