Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAK NEMZETSÉG TÖi. A VÁ Ti MEGYÉIG, A TÖJiZSTÖL AZ ORSZÁGIG. I. 53 Aligha tévedünk, hogyha a magyar királyi és hercegi korona egyesítését a királyság és hercegség egyesítésével hozzuk kapcsolatba,3 6 * Mi volt a dux jelvénye ? Géza a koronán levő képen baljában kardot, jobbjában pedig bizánci patríciusi keresztet tart, mely a császári család tagjainak és egy-egy főméltóságnak a jelvénye volt.3 7 A patríciusi keresztet bizonyára nem ő kapta a császártól, mert az új korona sincs a fejére festve. Ha első birtokosát keressük, leginkább Imre hercegre gondolhatunk, akinek felesége bizánci hercegnő volt.3 8 A kereszt, melyen a vízszintes rúd alatt egy horgony-szerű, ó-mega (ω) alakra hajlított rúd van, a szemlélőben kettőskereszt benyomását kelti.39 Felmerül a kérdés, hogy az Árpádok két címere közül az egyik, a kettőskereszt, nem ebből fejlődött-e. A kérdés eldöntését megnehezíti, hogy a kettőskereszt a Bizáncban nevelkedett 111. Béla érmein tűnik fel.4 0 s így a bizánci egyházi eredetű kettőskeresztből közvetlenül levezethető.41 A feltevés azonban nem utasítható el minden további nélkül az alábbi okok miatt : 1. A legrégibb magyar uralkodói jogaron oroszlánok vannak s mint említettük, azt a címert, amely királyi pecséten először feltűnik, szintén oroszlánok díszítik. Logikus lenne, hogy a herceg jobbjában tartott jelvény, a herceg jogara váljék a hercegség jelvényévé. Arra, hogy uralkodói jelvény 30 A magyar korona felső részét Barloniek Emma (Corona és regnum. Száz. 1934. 314. kk. 1.), Gerevich Tibor (Magyarország rqmánkori emlékei. Bpest. 1938. 273. 1.) és Moravcsik Gyula (SzIEml. III. 47Ö. 1.) István király koronájának tartja. Kelleher a felső rész zománclemezeit könyvtáblát díszítő lemezeknek véli (The Holy Crown of Hungary. Rome. 1951), míg Boeckler szerint Magyarországon a XH. században készítették a Géza-féle korona és a Monomachos-korona lemezei díszítéseinek részleges utánzásásával (vö. Schramm: MGH. Schriften ΧΙΠ/3. 733. kk. 1.). Kelleher felfogását nem támogatja az a körülmény, hogy a lemezek enyhén meghajolva követik a korona hajlását ; Boeckler elmélete pedig azt a fontos körülményt nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy a korona felső részébe csak nyolc apostolt ábrázoló lemez van beledolgozva tizenkét apostol helyett, ami kétségtelenné teszi, hogy korábban egy tizenkét apostol képét ábrázoló önálló alkotással kell számolnunk. A korona alsó részének dukátusi koronamivolta szimbolikusan is megköveteli, hogy a vele egyesített felső részben királyi koronát lássunk. A korona egyesítését ill. mai formában való létrejöttét újabban a XII. századra teszik ; Moravcsik és Schramm (i. h.) III. Bélára gondol bizánci kapcsolatai, valamint jelentékeny történeti szerepe alapján. IH. Bélának azonban annyi nehézség árán sikerült megkoronáztatnia magát, hogy fölöttébb valószínűtlen, hogy ő a nehezen kiharcolt koronázás után a koronát átalakíttatta volna s ezzel gyöngítette volna az esztergomi érsek által kezdetben el sem ismert koronázása érvényességét. Magam az egyesítés időszerűsége alapján elsősorban Könyves Kálmánra gondolok (1115 — 1116), akinek egy ilyen államszimbolizmust érintő lépéshez megvolt a látóköre és elgondolásait valóra tudta váltani. 37 Darkó (i. h. 66. 1.) a. horgonykereszttel azonosítja. Patríciusi keresztnek tartja Kelleher (i. m. 62. 1.) és Schramm (i. m. ΧΙΠ/3. 753. 1.). 38 Moravcsik, SzIEml. I. 412-15. 1. 39 .Moravcsik így írja le : ,,Kettős kereszt, melynek alsó szára görög ó-megához hasonlít," (EPhK. 1935. 154. 1.; SzIEml. Hl. 455. 1.) 40 Hóman: A magyar címer történetéhez. Turul. XXXVI. 1918-21. 3. kk. 1. 41 Kumorovitz: A magyar címer kettőskeresztje és hármashalma. A Gödöllői prem. gjmn. 1941 —42. évi évkönyve. 301. kk. 1.
