Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 565
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTÖL AZ ORSZÁGIG. II. 597 Fehértemplom (Bela Crkva) táján feküdt Baiola, Baila (1355, 1362) falu;8 neve a Bojla névnek szabályos magyar fejleménye. Más Bajla falut az országban nem ismerünk.9 Megjegyzendő azonban, hogy a bolgár-török nyelvjárási Vojla ~ Vejla név — mely olvasatot a görög Β is megenged — két helyen bukkan fel : Woyla (1230, 1231, 1247) krassói várföld az Alduna partján10 és Vajola helység Kolozs megyében.1 1 A felirat teljes fordítása Németh Gyula nyomán : „Bojla zoaparl csészéje, mely az ő megrendelésére készült ; Botaul zoapan csináltatta a csatját, az ő ívóedénye ez."1 2 A Botaul név a Bota személynév és ul 'fiú' szó összetétele. Azt gondolom, hogy a Botaul név elvonás a Botaul Bojla 'Bojla fia Bota' névből, ill. az ul az először említett Bojlára vonatkozik. Ilyenformán a szöveg úgy értelmezendő, hogy Bojla csináltatta a csészét, fia Bota tétette rá a csatot. Bota (Bata, Vata) helynév az országban sokfelé található ; Ajtony területén e név eddig nem bukkant fel, amit megmagyarázhat az a körülmény, hogy a fiú az apjáról^ elnevezett szállást örökölte. Ivrassó megyében Ajtony falu is volt ; 1458-ban Zenthlcyral, Ahthon, Geiuche falukat említik ;1 3 Szentkirály Haram város (ma Palánk, Palanka) határában feküdt;1 4 Gewche a Duna partján fekvő JDivécs (román Divici) falunak felel meg. Bajla és Ajtony tehát közel feküdt egymáshoz az Alduna mellékén, Palánka — Fehéregyháza vidékén. Vajon véletlennek tekintendő, hogy Ajtony falunév ezen kívül csak Kolozs megyében bukkan fel,1 5 ahol a Vajola helynév található? Történetileg Ajtony és Bojla kapcsolata kétféleképpen magyarázható. 1. Ajtony Bojla leszármazottá volt s örökölte a kincset. Erre mutat a nevek szomszédos előfordulása ; Ajtony vára közelében Bojla kincse Csanádban, Ajtony mellett Bojla Ivrassóban és Ajtony közelében Vajola Kolozsban. 2. Ajtony birtokbavette Bojla nemzetségének szállásterületét, Krassó megyét ; itt létrehozott szállását róla nevezték el Ajtonynak (így keletkeztek az Árpádfiak nevét fenntartó falunevek is idegen nemzetségek területén) s Ajtony a kincset, ill. annak egy részét rabolta. Bojla vidéke, Krassó megye eredetileg nem tartozhatott magyartörzsfőalá, mertdukátus volt, egy határvédő kabar nemzetség szállásterülete. Valószínűleg ezek voltak névadói a bolgár-török jellegű Krassó (ma Karas) folyónévnek.1 6 8 Csánki II. 98. 1. ; Milleker Bódog : Délmagyarország középkori földrajza. Tomes- ' vár. 1915. 64.1., ki összeveti ezzel az 1367-ben szereplő fluvius Beyle nevét, mely Radonya (nia Radimna) közelében folyt. 9 A Zaránd megyei Bajla/alva Körösbánya vidékén (Csánki I. 726. 1.) egy kun nevet viselő vlách kenéz késői telepítése leket. 10 Uo. 143.1. Az 1247-i oklevél szerint a Duna mellett Zeniten (o : Zernien ma Zimony, Zemun) helységtől nem messze feküdt (Tkeiner : Vet. Mon. Hung. I. 208. 1.) ; így azonosítható a Pancsovától délkeletre fekvő Vojlovic pusztával. 11 Csánki V. 422. 1. 12 Németh Oyula: A nagyszentmiklósi kincs felirata. Bpest. 1932. 10.1. ; az általa javasolt Csaban név helyett zoapan-1 írtam. 13 Csánki II. 99. 1. ; Berek alapján való lokalizálása nem helytálló. 14 Dl. 94043. 45 Csánki V. 326. 1. 46 Melich : HonfMg. 25. kk. 1. dunai bolgár-töröknek magyarázza. A dunai bolgárok azonban csak a IX. században terjesztették ki uralmukat e területre, amikor már elszlávosodtak. 3 Századok
