Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
52 GYÖRl'FY U ΥϋΚίΐY vekkel kirakott szögletes korona.3 0 Lándzsa és korona volt Aba Sámuel királyi jelvénye közel egykorú írott források szerint.31 Péter király ólombullája és I. Endre idézőpecsétje a királyt már liliomos jogarral, országalmával és fején félgömbalakú koronával ábrázolja.3 2 Gézának király korában egy olyan koronát küldeni, amely a királyi jelvények nélkül, hercegi ornátusban ábrázolja őt, sértés lett volna, nem pedig barátság jele. Ezzel szemben a királlyal ellentétben álló trónvárományost királynak címezni, gyümölcsöző és hízelgő, opportunizmus és bizantinizmus egyszerre.3 3 Emellett az a tény, hogy Michael Dukas 1071-ben nem Salamonhoz, hanem Gézához küldött követeket békekötés végett és Salamon ezt jogtalanságnak érezve megsértődött, világosan mutatja, hogy a császár Géza herceget olyan elismerésben részesítette, ami a királyt illette volna. Régi bizánci politikai elv a divide et impera. Az ország határait fenyegető hatalmat megosztani, a kettéosztottságot még növelni. S a magyar dukátus egy ilyen törekvés legjobb célpontja volt. Koronát küldeni annak, aki amúgy is koronára áhítozik. Nincs írásos adatunk a korona küldésére s arra, hogy ennek a baráti ajándéknak milyen szerepe volt a király és a herceg viszonyának további alakulásában. Az azonban tény, hogy 1074-ben fegyveres összeütközésre került sor közöttük, s a harcból Géza került ki győztesen. Géza, akit utóbb lelkiismeretfurdalás gyötört amiatt, hogy a törvényesen megkoronázott király országát elfoglalta, 1076-ban tárgyalásokat kezdett arról, hogy Salamonnak visszabocsátja a királyi részt s — mint említettük — maga visszamegy a dukátusba korona jogos viselésével. Géza koronája ezek szerint dukátusi korona volt s feltehetően a dukátusi méltósággal és javakkal öröklődött tovább.34 Midőn Kálmán korában, hét évtizedes küzdelem után nyilvánvalóvá lett, hogy a cseh, lengyel, orosz és görög határ mentén fekvő dukátusi országrészek a királyság létét veszélyeztetik, Kálmán 1115-ben a külföldi segítséggel többízben uralomra törő Almos herceget fiával együtt megvakíttatta s a saját fiát, Istvánt jelölte utódnak.35 Ezzel a seniorátusi trónöröklés és a dukátus területi szervezete megszűnt ; a dukátus véglegesen egyesült a királysággal. 30 Czobor Béla: A magyar Szent Korona és a koronázási palást. III. Béla király einl. 98. kk. 1.; A magyar koronázási jelvények, Bpest, 1896.; Gerevick Tibor: Magyarország románkori emlékei. 1938. 247. 1. 31 Gombos 98., 2127. 1.; Fejéri. 421. 1.; vö. Panier. Árpádh.kir. I2. 421. 1. 32 Jakubovich Emil: I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. Turul. 1933. 72. kk. 1.; Huszár Lajos: Péter király ólombullája. Magyar Múzeum. 1947. dec. 13 — 16. Péter könyöke alatt kivehető a liliomjogar szára. 33 A trónörököst királynak címezni nem áll példa nélkül Árpád-kori történetünkben. V. István trónörökösi címe : 1257 — 62 : rex, primogenitus regis Hungáriáé et du r Transsilvanus és 1262 — 70: iuniorrex Hungáriáé, dux Transsilvanus, dominus Gumanortim (Szentpétery : V. István ifjabb királysága. Száz. 1921—22. 87. 1.). Megjegyzendő, hogy a IV. Béla idejében feltűnő ifjabb királyság, mely Magyarországnak a Duna vonalától keletre fekvő és a tatárjárás alatt nagyrészt elnéptelenedett részére terjedt ki, nem folytatása az 1115-ben megszűnt dukátusnak. 34 A korona alsó részét női koronának tartja Bárányné Oberschall Magda (Antiquitas Hungarica 1.98. 1.; Südost Forschungen 1957. XVI. 24 — 53. 1.) és Deér József (Schramm: MGH. Schriften ΧΙΠ/2. 426 — 33. 1.), melyet I. Géza felesége a bizánci Synadéné kapott volna a császártól. Ez a feltevés nem talált általános elfogadásra (I. uo. ΧΠΙ/3. 733., 745. 1.). 35 Pauler: Árpádh.kir. I2 224-25. I.
