Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
OYÖBFKY GYÖRGY Pauler Gyula megállapította — a XI. században kb. 45 vármegye volt.15 Ebből az is következik, hogy a megtelepedéskor 45-nél néhánnyal több nemzetséggel kell számolnunk ; többel azért, mert a Bécsi-medence elvesztése néhány nemzetség szállásterületének feladását vonta maga után. Ez 10 törzset számítva, törzsenként legalább 5 nemzetséget jelent, ami egyezik a besenyő törzsi beosztással. Ez azt jelentené, hogy a megtelepedéskor kb. 35 magyar és 15 kabar nemzetséggel kellene számolnunk. Lehet azonban, hogy a veszteség a honfoglalás és a nyugati végek elvesztése után nagyobb volt s ebben az esetben törzsenként eredetileg 6 nemzetséget tehetnénk fel. Lírre látszik utalni az oguz (türk) mintát követő székely beosztás.16 Meggondolandó azonban, hogy a katonai segédnépek szervezete katonai megszervezés eredménye is lehet és szükségszerűen nem kell egyezzék a hét magyar törzs szervezetével, melyben a természetes alakulásnak több tere volt s a szervezés egyedüli biztos nyoma a kürt és gyarmat törzs egyesítése. Mely vármegyék tartoztak a dukátus alá? A krónikák világosan kimondva Bihar, Nyitra és Nyír (Szabolcs) megyét sorolják ide.1 7 A hercegek tevékenységi területe alapján emellett még néhány megyét idevonhatunk. Midőn 1073-ban az ellenséges viszonyban levő király és herceg, hátuk mögött a felfegyverzett sereggel, béketárgyalásra összeülnek, a tárgyalás színhelye egy sziget Esztergom mellett.1 8 Ebből arra következtethetünk, hogy az Esztergominál átellenben kezdődő Hont megye a dukátushoz tartozott. 1074-ben a kemeji csata után a herceg a tokajdi (tokaji) réven át menekült s erre követte őt a király.19 A Tokajon át való menekülés azt a benyomást kelti, hogy Zemplén megye is a dukátushoz sorolható. Ezt megerősíteni látszik az az adat, mely szerint a kemeji csatában elesett a herceg legvitézebb híve, Péter s a király a tokaji réven átkelve Péter fiának udvarában szállt meg. Ez a Péter azonos lehet azzal a Péterrel, aki 1067-ben a hercegtől kapott birtokaival megalapítja a százdi apátságot s akinek szerzett birtokai jórészt Dél-Zemplénben fekszenek ; az oklevelet 1267-ben átírató Aba nembeli Prügy ispán öröklött birtokai pedig kizárólag Dél-Zemplénben vannak.20 1074-ben a hercegek serege Nógrád megyéből vonul fel a Pest megyében felvonuló királlyal szemben s a hercegek a Nógrádhoz tartozó Vácott alapítanak egyházat.21 Ez Nógrád idesorolását valószínűsíti. László herceg 1072-ben Biharból kiindulva Oroszországba megy segítségért,2 2 ami azt a látszatot kelti, hogy a Nyír és Oroszország között fekvő Ung és Borsova megye is a hercegek kezén volt. A herceg hívei között említik Vatát,2 3 aminek alapján feltehető, hogy Békés is a dukátushoz tartozott. 15 Árpádh.Kir. I. 2., 97., 402., 425 2(i. ].; Hnluh, SzIEml. II. 190. I. 16 L. részletesen alább. 85. 1. » SRH. 389.. 377. 1. 18 Uo. 378. 1. 19 Uo. 385-86. 1. vö. MNy. 1953. 110. 1. 20 SRH. I. 385-86.1.; Wenzel1.24—27.1.: pl.Szürnyeg,Taktaszada,Tiszalaclányés Tokajjal szemben Rakamaz (Karácsonyi: MNemz. 48 — 49. 1.). Péternek a hercegtől kapott birtokaiból nem következtethetünk biztonsággal a dukátus területére, mert a herceg királyi részen is birtokolt. Vö. még Pauler: Árpádb.Kir. I2 124., 435. 1. 31 SRH. I. 387. kk. 1. 22 Uo. 377. 1. 23 Uo. 211. J.
