Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
46 GYÖRFFY GYÖBGY lehet vitás, hogy Békés vára a nemzetségfőé s a vár megyéje a nemzetség szállásterülete volt.115 Az államalapító király a várat és megyéjének nagy részét elkobozta s a vár védelmére e köré telepítette a megyer és berény törzsbeli katonaságot. Ε beavatkozás reakciója lehetett Vata lázadása, s a pogánysághoz való visszatérés számára azt jelentette, hogy ismét ő ült be Békés várába s uralkodott a megye népe felett. Nincs itt hely arra, hogy végigmenjek minden vármegye kialakulásán. A bevezetőben elmondottakból is leszűrhető, hogy a vármegyének a nemzetségi szállásterületből, ill. a várral rendelkező nemzetségfő uralmi területéből való alakulása minden olyan megye esetében levezethe.tő, ahol a birtokviszonyokat és a nemzetségi hagyományok at ismerjük. Az új magyar államban a hét törzs nemzetségeinek népe ugyanazon területi keretek között élt tovább, mint a X. században. Ez a megállapítás újszerűnek tetszik, pedig a társadalmi fejlődés általánosan ismert jelenségével, a nemzetségi szervezet területi szervezetté alakulásával állunk szemben. Engels ,,A család, a magántulajdon és az állam eredete" c. müvében felvázolja a nemzetségi szervezet bomlását s az államalakulás folyamatát a különböző társadalmakban. ,,Αζ állam kialakulása a németeknél" fejezetben megállapítja, hogy „Észak-Franciaországban, Angliában, Németországban és Skandináviában -— a nemzetségi szervezet szinte észrevétlenül helyi szervezetté alakult át és ezzel alkalmassá vált az államba való beilleszkedésre."116 így alakult át pl. a szláv zsupa és az ír-kelta tuath politikailag szervezett kerületté, de megtaláljuk ezt a fejlődést más földrészeken is.117 Egy az etnológiában és a történetírásban ismert folyamatról van szó tehát, a magyar nemzetségek provinciává alakulásában azonban pontosabban meg lehet fogni az átalakulás menetét, mint sok más hasonló fejlődésen átment társadalomban. Szükségtelen ezt a fejlődésmenetet további példákkal alátámasztani, legyen szabad azonban e helyen a magyar történelemből egy olyan példát felhoznom, amely meglepő analógiája a vármegyei szervezet kialakulásának. A tatárjárás után Magyarországra költözött kunok nemzetségek szerint telepedtek le. A mai Kiskunság déli részén a Csertán nemzetség szállott meg. A nemzetségfő, azaz kapitány (1347 : comes Kumcheg capitaneus Comanorum reneracionis Chertan) székhelye Halas volt (1366 : comes Künclieg de Halas). 115 Békés megye a XIV. században kiterjedt a békési és szeghalmi esperességre. A szeghalmi esperesség vármegyei hovatartozása a középkorban ingadozó. A Csolt-nem birtokai általában a békési esperesség területén fekszenek. A szeghalmi esperesség területén a Barsa-nem a legnagyobb birtokos. A Barsa-nemnek azonban csak a Nadányiága birtokol itt, s itteni fő birtokaik szerzett javak ; Nadány IV. Béla idejében a besenyők Békés megyei területén feküdt (Dl. 69947, 74575); Méhesen 1221-ben várnépek laktak ( Váradi Regestrum 269. 1.), Gyarmat és Varsány pedig nevével árulja el szerzett voltát. A nemzetség fészkét Biharban kell keresnünk, ahol a nemzetség két ága egyaránt birtokol. Maga Barsa puszta Békés és Bihar vármegye határán fekszik (Karácsonyi: MNemz. I. 206. kk. 1.). 116 Bp. 1949. 154-55. 1. 117 Általában 1. Schurlz: i. m. 168. kk. 1.; Thurnwald: i. m. IV. 66., 181.1.; Birketh-Smith: Geschichte der Kultur. Eine allgemeine Ethnologie. Zürich, 1946. 283. 1. A szláv zsupákra 1. pl. H. Jirecek: Das Recht in Böhmen und Mähren. Prag. 1865. I. 79.1.C. JireSek: Geschichte der Serben. Gotha. 1911.1. 127 —28.1. A görög városállam nemzetségi ill. törzsi előzményeire 1. G. Thomson: i. m. I. 351. kk. 1.
