Századok – 1958

Könyvszemle - 489

508 KÖNYVSZEMLE lett a szerző — mint adott esetben is — nem szakad el a vezetés tartalmi kérdései­től sem. J. MacGregor Burns könyve műfajilag : politikai életrajz. A „Iludson-river fa­milies", az amerikai „arisztokrácia" életét élő környezetből kiindulva végigvezeti o-lvasóit Rooseveltnek, az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb elnökének egész po­litikai pályafutásán, amely egyben a mo­dern amerikai történelemnek is igen döntő szakasza. A háborús időszakról csak szinopszist ad a szerző, mert ezekre az évekre vonatkozóan még nem állnak kellő, mértékben rendelkezésre a források és forráskiadványok. Ez a részlet ilyen formá­ban is igen érdekes tényeket tartalmaz a háború utáni nagyhatalmi együttmű­ködés roosevelti koncepciójára vonatko­zóan. James MaeGregor műve a gazdag Roosevelt-irodalom hasznos gyarapítása, amely a Hyde Park-i Roosevelt-könyvtár, az elnöki levéltár (The White House Papers, President's Personal File stb.) hatalmas dokumentumanyagának fel­használásával készült. A szerző, a ter­jedelmesség elkerülése céljából, mellőzte a lábjegyzetek alkalmazását. Ennek hiá­nyát azonban ellensúlyozzák a fejezetek szerint összeállított bibliográfiák. Robert Áron: Histoire de Vichy, 1940 1944. Paris, Libraire Artème Fayard, 1954, 766 1. (Vichy története) Robert Aron terjedelmes művében hiva­talos· és magánközlések, kiadott és ki­adatlan levéltári anyag és a legfontosabb memoárok alapján rajzolja meg a francia összeomlás és a Pétain-rendszer drámai képét. Tudományos igénnyel és nagy írói erővel eleveníti meg az 1940-es össze­omlás drámai napjait, felvonulnak a francia köztársaság legnevezetesebb állam­férfiai, köztük Pétain és Laval, az árulók. Aron részletesen elemzi Pétain és Laval kollaboráns rendszerének ideológiai cél­kitűzéseit, amelyek szakítást jelentenek a francia demokratikus hagyományokkal. A politikai személyiségek ábrázolása kö­zül Pétain jellemrajza emelkedik ki. A szerző megrajzolja a kétfelé szakított Franciaország képét, majd azokat a bel­harcokat, amelyek a vichyi kormányon belül dúltak és amelyek végül Lavait juttatták teljhatalomhoz. Érdekesek a vichyi kormány és Darlan kapcsolatai és élénken domborodik ki Laval szégyen­letes szerepe, aki végül egy német csatlós­állam kormányfőjévé lett. Az igen részletes irodalomjegyzékből ki­tűnik, hogy a szerző által idézett pár­beszédek, okmányszövegek hiteles for­rások felhasználásával, gondos bírálattal kerültek a könyvbe, amely Franciaország 1940 és 1944 közti történetének leg­kimeritőbb feldolgozása. Il seconde risorgimento. Roma, Istituto poligrafico dello stato, 1955, 496 1. (A második risorgimento) Ezt a kilenc tanulmányt magába fog­laló kötetet Olaszország felszabadulásának tizedik évfordulójára adták ki. A tanul­mányok az olasz nép antifasiszta szellemi és fegyveres harcát tárgyalják jórészt kereszténydemokrata szemszögből. Figye­lemreméltó ebből a szempontból a négy utolsó tanulmány, amely a polgári demo­kraták háborúutáni konszolidációs politiká­ját tárgyalja. Aldo Garosci munkája a risorgimento "szabadságeszmóinek a fasiszta uralom évei alatt való lappangásával foglalkozik, Luigi Salvatorelli pedig a demokratikus ellenzék fasizmus alatti történetét írta meg. C. Pri­mieri tanulmánya a fegyveres erőknek az ellenállási mozgalom keretein belül történt szerepével foglalkozik. R. Cadorna a szabadcsapatok németellenes tevékenysé­gét tárgyalja. M. Bendiscioli az ellenállási mozgalom politikai szempontjait írta meg, P. Gentile a demokrácia 1944 és 1948 közti restaurációját vizsgálja. C. Morati a há­borúutáni olasz alkotmánnyal, M. Ferrara a demokrácia (értsd : a kereszténydemo­krácia) konszolidálásával, végül F. Mon­tanari a polgári demokratikus szabadság­jogok kilátásaival foglalkozik. Az utóbbi négy tanulmány azért tarthat számot érdeklődésre, mivel nem tisztán publicisztikai szempontból íródott, hanem voltaképpen az olasz burzsoázia háború­utáni történetének feltárására irányuló kí­sérletnek tekinthető. Bemard Mark: Der Aufstand im Warschauer Ghetto. Berlin, Dietz Verlag, 1957, 427 1. (Felkelés a varsói gettóban) A második világháború egyik leghősie­sebb, reménytelenségében is felemelő anti­fasiszta felkelése 1943-ban játszódott le a varsói óriásgettó falai között, amikor a megsemmisítés előtt álló varsói zsidó­ság nyílt fegyveres felkelést indított hó­hérai ellen. Mark könyve az első, amely a problémát a legapróbb részletekig, tudo­mányos apparátus bevonásával dolgozta fel, forrásai között szerepel a varsói gettó illegálisan gyűjtött archívuma is. Mark mindenekelőtt részletesen leírja a gettó életét, az éhező lakosság életkörülményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom