Századok – 1958

Könyvszemle - 489

KÖNYVSZEMLE 491 lalkozik a szerző a történelemelőtti kínai őskultúrákkal. A mítoszok korának igen érdekes, materialista szemléletű rajza után korszakonként és dinasztiánként tárgyalja a térben és időben egyaránt gigászi kínai történelmet. A Csou- ós a Han-dinasztia kora részletesebb tárgyalást nyer a könyv­ben, amely a kínai kultúrának más kul­túrákhoz fűződő viszonyát sem hagyja figyelmen kívül. Időszámításunk után 960-tól kezdődően a szerző szemmel lát­hatóan jobban elmélyül a fontosabb rés >.­létkérdésekben (Szung-dinasztia, mongol uralom). A mongol Jüan és a Ming­dinasztia korával foglalkozó részeknél ész­revehetően a kultúrtörténelem, a külpoli­tika, a többi országokkal való kapcsolai; kérdései domborodnak ki, a mandzsu dinasztiák koránál azonban az agrár­viszonyok részletesebb elemzését kapjuk. Az ópiumháborúval lezárul a könyv, ame­lyet a Kínával foglalkozó komolyabb történeti munkák jegyzéke egészít ki. H3 HCTOpHH CpeAHeBeKOBOft Eeponbl (X— XVII. BB.). CőopHHK CTareií. (MocHBa), H3«. MOCKOBCKOI-O YHHBepcHTeTa, 1957, 184,2 1. (A középkori Európa történetéből [X—XVII. sz]) Ezt a gyűjteményes kötetet a moszkvai egyetem történeti karának egyetemes kö­zépkor-történeti tanszéke adta ki a tan­r szék munkatársainak és végzett hall­gatóinak írásaiból. A kilenc tanulmány a középkori nyugat-európai történetem egyes kérdéseivel foglalkozik. Sz. D. Szlcazkin a nyugat-európai abszolutizmus problémáját vizsgálja, a többiek az angol parasztság helyzetét és az állam adó­politikáját a XIII —XIV. században, az írországi agrárviszonyokat a XVI — XVII. században, Hollandia és Seeland kereskedelmét a XVI. században, a X. • század végi orosz-bizánci kapcsolatokat, a XV. századi angliai új nemesség létre­jöttét, a feudális függő viszonyban levő parasztság kialakulását Ohampagneban a IX —X. században és Spanyolország XVI. századi gazdasági hanyatlásának kérdését. A kötet közli M. A. Pavluskova : II. And­rás magyar király aranybullájának osztály­jellegéről és jelentőségéről e. tanulmányát is. Zlatko Herkov: Grada za financijsko­pravni rjecnik feudalne epohe Hrvatske. Prvi i drugi svezak. Zagreb 1956, Djela Jugoslavenske Akadeinije znanosti i umjet­nosti, knj. 47—48., VII, 535, 620 1. (Adatok Horvátország feudális korszakának pénzügyi­jogi szótárához) Fontos segédkönyv a feudális kor (XI — XIX. sz.) kutatói számára. A pénzügy­igazgatás, pénztörténet, adóügy és gaz­daságtörténet köréből 3700 — nagyobb­részt latin — fogalmat, kifejezést, ter­minus technicust magyaráz meg, amelyek a korszak okleveleiben és egyéb forrásai­ban előfordulnak. A magyarázott fogal­mak körének meglehetősen szóles elhatá­rolása következtében általános feudális­kori történeti szótárként is jól használható. Bevezetésül ismerteti forrásait, azokat az oklevélkiadásokat, és még kiadatlan oklevélgyűjteményeket és levéltárakat, amelyeknek anyagát a szótárban feldol­gozza, majd betűrendben adja az egyes fogalmakat. Latin és horvát nyelven megadja az egyes fogalmak és kifejezések magyarázatát, utalva az idők folytán be­következett jelentésváltozásaikra, fel­sorolja a rájuk vonatkozó irodalmat és idézi fontosabb előfordulási helyeiket, ki­fejtve, hogy mindegyikben milyen pontos jelentésben fordul elő. A magyar feudális kori gazdaságtörténészek is igen nagy hasznát vehetik e kötetnek. B. 0. KJIKMBCKHÜ : COMHHCHMH. I—II. Kypc pyccKOH HCTOpHH. MacTb 1—2. MocKßa, Toc­n0J!HTH3flaT, 1956—1957, 425, 2 ; 466, 2 1. (Kljucsevszkij : Művei. Orosz történelem. 1—2. rész) V. O. Kljucsevszkij (1841-1911) az orosz liberális polgári történetírás egyik legjelentősebb képviselője. Több évtizedes egyetemi tanári pályafutása során sok olyan történészt nevelt, akik később a szovjet történetírás neves képviselői lettek. A Szovjetunióban most adják ki 8 kötet­ben válogatott munkáit, ezek sorában az orosz történelemről szóló egyetemi elő­adásait, amelyek korábban több kiadás­ban jelentek meg és németre is lefordí­tották. Az 1. kötet a mongol hódításig tárgyalja Oroszország történetét, a 2. kötet a XVI. század végóig. Kljucsevszkij nagy érdeme volt, hogy idealista történet-felfogá­sával ellentótben, amely a, történeti folya­matot számos tényező együtthatásából magyarázta, a gyakorlatban nagy figyel­met fordított a gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődésére. Többek között ép­pen ez indokolta műveinek új kiadását. Az egyes kötetekhez a kiadók részletes megjegyzéseket is fűztek, ezekben utalnak Kljucsevszkij munkájának pozitív ós ne­gatív vonásaira, valamint a szövegkiadás egyes technikai kérdéseit is érintik. Az 1. kötet elején nehánv lapos élet-rajz is talál­ható, amely meghatározza Kljucsevszkij helyét az orosz történetírás fejlődósében. Minthogy Kljucsevszkij munkáinak ré­gebbi kiadásai Magyarországon jóformán hozzáférhetetlenek voltak, az új szovjet

Next

/
Oldalképek
Tartalom