Századok – 1958

Történeti irodalom - Tritsch; Walther: Metternich und sein Monarch. Biographie eines seltsamen Doppelgestirns (Ism. Niederhauser Emil) 481

TÖRTÉNETI IRODALOM 4SI osztályok, s elsősorban az osztrák polgárság múlt századbeli helyzetének és belső mozgatóerőinek vizsgálatára. Tagadhatatlan, hogy ezek az elemzések magas színvonalon állanak. Ugyanekkor számos helyen találunk egészen lapos, történetietlen és színvonaltalan megjegyzéseket is, amelyek ellentétben állanak a mű tudományos eredményeivel és amelyek elkerülhetők volnának, ha a tudós szerző képes volna arra, hogy politikai nézeteit összhangba hozza tudományos szemléletével. Helyhiány miatt csak egy példát hozunk ennek igazolására. A 407. oldalon ,,a Nyugat történetének a francia forradalom által előidézett fejlődésbeli töréséről" ír, s még azt is hozzáteszi, hogy „senkisem tudja, hogy hogyan alakultak volna a dolgok a szajnamenti erőszakos átalakulás nélkül : szerencsétlenebbül biztosan nem, mint ahogyan azt az »emberiségboldogítók« (»Menschheitsbeglücker«) előmozdították" (kiemelés tőlem —- G. I.). Ε szavak olvasásakor elsősorban az figyelemre méltó, hogy a mai nyugateurópai történetírás egyik jeles képviselője a francia forradalom megítélésben még mindig a restauráció koránál tart. A másik, ami szemünkbe ötlik, az, hogy bizonyos klerikális előítólotek még az ilyen magas színvonalon működő történész tudományos tisztánlátását is annyira befolyásolják, hogy annak az alapvető ténynek felismerésére som képes, hogy a forradalmak, tehát a francia forradalom, a fejlődésben nem jolent törést, hanem éppen ellenkezőleg, a további előrejutás biztosítását szolgálja. Ezekután persze azon sem lehet csodálkozni, ha a tudományos szocializmusról megemlékezve a „tudományos" kifejezést idézőjelben használja. K. Eder professzor munkája sajnos nem rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyekkel az előbbi munka. A Franz könyvének jelentős eredményeihez hasonló vagy azzal egyenértékű elemzések hiányoznak belőle, s azok a hibák és egyoldalúságok, amelyek e munkában kimutathatók, Eder könyvében fokozott mértékben találhatók meg. Eder a korszakot és az osztrák birodalom problémáit — mint mondottuk — szinte kizárólag az Egyházhoz való viszony szempontjából vizsgálja, s minden olyan mozzanatot vagy jelenséget, amely az Egyház világi hatalmának korlátozását jelentette, negatívnak nyilvánít. A hivatalos egyházi felfogás alapján állva a konkordátum rendszerét a „societas perfecta" megvalósulásának tartja, a parlamenti liberalizmust felháborodva ítéli el, amiért odáig merészkedett, hogy az államot ós az egyházat elválasztotta egymástól. A tizennyolc évszázados egyházi tan és az új államfelfogás küzdelmét — amely éppen az utóbbi győzelmével dőlt el — Eder annak tudja be, hogy a kor laicizmusa e ,,kultúrkérdésből" politikai problémát csinált. Mintha maga a konkordátum nem lett volna a legsúlyosabb értelemben vett politika. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások tömege torzítja el sajnos az anyagban különben ugyancsak igen gazdag munkát. Nagy kár, hogy a klerikális napipolitika követelményei ez esetben nemcsak a szerzőt emésztették fel, hanem tudományos elemzőkészsógét is. Pedig a felhasznált anyag mennyisége ez esetben is elárulja, hogy ha a klerikális apologotika szándéka nem uralkodnék el rajta, jelentős hozzájárulás volna az osztrák társadalom történetének feltárásához. Mindezen hibák ellenére megállapítható, hogy G. Franz és K. Eder könyvei kézikönyvekké váltak. Azzá teszi őket a bennük felhalmozott levéltári és bibliográfiai anyag, az egyes felvetett problémák sokrétűsége, az érdekes, bár számunkra sokszor elfogadhatatlan tárgyleírás és korábrázolás. A művek alapgondolatát — a konkordátum védelmét, az abszolutista intézkedések igazolását, a liberális törekvéseknek klerikális szempontú bírálatát — természetesen elvetjük. Ugyanekkor azonban örülünk annak, hogy erről a korról és tárgyról komoly művek jelennek meg, amelyekkel vitatkozunk ugyan, de amelyek mégis hozzásegítenek bennünket a problémák felvetéséhez és helyes megoldásához. GOJSTDA IMRE WALTHER Τ LUTSCH : METTERNICH UND SEIN MONARCH. BIOGRAPHIE EINES SELTSAMEN DOPPELGESTIRNS 2 (Darmstadt, Holle Verlag, 1952. 728 1., 7 tb.) METTERNICH ÉS URALKODÓJA. EGY KÜLÖNÖS KETTŐS CSILLAGZAT ÉLETRAJZA I. Ferenc császár és Metternich korszakának történeti irodalma mérhetetlenül gazdag, még akkor is, ha csak a két személlyel foglalkozó életrajzokat vesszük számításba. Külön tanulmányt igényelne akárcsak a fontosabb munkák rövid említése és értékelése, ezért ennek a könyvnek ismertetése kapcsán inkább eltekintünk tőle. Már a polgári történetírás neves képviselői megvilágították ennek a két embernek helyét, 31 Századok