Századok – 1958
Történeti irodalom - Az amerikai történetírás néhány kérdéséről (Ism. Solt László) 465
TÖRTÉNETI IRODA LO-M 465 A válság éveiről festett túlságosan rózsás képet sok szempontból ellensúlyozza az „A szegény nép (secret people) és a társadalom lelkiismerete : Nagybritannia helyzete a harmincas években" c. fejezet. Ε részben különösen értékesek az elnyomorodott néprétegekről szóló fejtegetései, a lakáskérdésről ós közegészségről szóló alfejezetek. A lakáskórdós azonban, ellentétben a szerző megállapításaival, nem oldódott meg 1939-ig, sőt maga is elismeri a nagymértékű túlzsúfoltságot. Ezzel kapcsolatban helyesen törekszik arra, hogy Skócia problémáit — különösen szociális és kulturális vonatkozásaiban — szótválassza az angol problémáktól, bár ennek okaira egyáltalán nem mutat rá. Ε szociális és kulturális problémák tárgyalásától eltekintve azonban, a harmincas évekről szóló rész gyengébb, vázlatosabb a húszas évek történeténél. Ε fentemlített hiányosságoktól ós néhány tényhibától eltekintve, a könyv nélkülözhetetlen mindazok számára, akik az angol történelmet tanítják, vagy akárcsak érdeklődnek az első világháborút követő fejlemények után. A kutató számára különösen figyelemreméltó a kitűnő dokumentáció és a szövegben említett fontosabb közéleti személyiségekről a lábjegyzetekben adott rövid életrajzok. A könyv stílusa szintén emlékezetessé teszi Mowat munkáját : iróniája, a frappáns, sokszor szellemes megjegyzések, az adomák használata valamely esemény tanulságainak aláhúzására, a korabeli .regény- és memoárirodalom felhasználása — mindez elevenné teszi könyvét. A húszas és harmincas évek angol törtónolmcnok megértéséhez Mowat könyve nyújtja eddig a legjobb alapot. ELRICKJDJRIS AZ AMERIKAI TÖRTÉNETÍRÁS NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL (Atnsrican Historical Review, 1956) Négy kék kötet, összesen mintegy ezer oldal, az Amerikai Történelmi Társulat folyóiratának, az American Historical Review-nak egy évi termése . . . Ha reprezentatív jellegű is, az Egyesült Államokban évente napvilágot látó történelmi művek sűrűjében elenyésző töredék. Módot nyújt-e arra, hogy valamennyire bepillantsunk az amerikai történetírás mai és tegnapi problémáiba, következtetéseket vonjunk le arculatára, társadalmi helyzetére és szerepére vonatkozóan ? Gyakran kevés is elegendő. Egy csepp vízben az egész tenger — szokták mondani. Talán ez a négy kötet is sokat meg tud mutatni abból, hogy milyen kérdések foglalkoztatják az amerikai történetírókat, miben értenek egyet, milyen irányzatok bontják őket különböző táborokra. Elsősorban erre keressük a választ. Előbb azonban, anélkül hogy a továbbiakkal szoros tartalmi összefüggésbon volna, érdemes egy pillantást vetni az amerikai történetírók — hogy úgy mondjuk — fizikai helyzetére. Kár volna elmulasztani, nem mindig állnak tények rendelkezésre. * 1952-ben az American Council of Learned Societies kezdeményezésére statisztikai adatfelvételt készítettek az Egyesült Államok történésztáborától. (A munkálatokat az ACLS „Personnel Studies Program"-ja keretében, a Rockefeller-Alap pénzügyi támogatásával folytatták le. A szélesebbkörű program a „humán" és társadalomtudományok területén dolgozókra vonatkozó adatok országos regisztrálása volt. A válaszokat a Bureau of Labor Statistics, Dept. of Labor elemezte ós az adatok egy részét —- még a továbbiakban általunk jelzett tanulmány megjelenése előtt — két kiadványban is felhasználta : Bulletin 1169, Personnel Resources in the Social Sciences and Humanities, Washington 1954. — Bulletin 1167, Employment outlook in the Social Sciences, Washington 1954.) Az Amerikai Történelmi Társulat minden bejegyzett tagjához (összesen 4662) kérdőívet juttattak el. A kérdőíveket 2979 történész töltötte ki és küldte vissza a felvételező szervhez. Az adatok feldolgozása és értékelése után az AHR 1956 januári számában részletes tanulmány jelent meg az amerikai történészfront „személyi állományának" helyzetéről (J. F. Wellemeyer Jr.: Survey of US historians, 1952, and a forecast). A ,,survey"-ből sok mindent megtudhatunk, lényeges ós kevésbé lényeges dolgokat egyaránt. 30 Század ok
