Századok – 1958

Történeti irodalom - A bolgár történészek folyóirata (Ism. Niederhauser Emil) 446

452 TÖRTÉNETI I KO DALOM 1918 közt élt tudós egészen fiatalon, 1876-ban jelentette meg a bolgárok történetéről szóló munkáját, a felszabadulás után részt vette az új bolgár kormányzat munkájában. Felfogása idealista, de a későbbi bolgár történetírás az ő munkásságán nőtt naggyá. 1956-ban volt száz éve, hogy megszületett Dimitâr Blagoev, a szocializmus egyik első bolgár harcosa, a bolgár szociáldemokrata párt megalakítója. P. Radenkova: Diinitâr Blagoev születése 100. évfordulójának megünneplése (1956. 4. sz. 116 — 124. 1.) címen részletesen beszámol az évforduló alkalmával rendezett ünnepségekről, a megjelent folyóirat- és újságcikkekről, külön regisztrálja azokat, amelyek új adatokat hoznak. Áttekintést ad az évforduló alkalmából készülő kiadványokról is és megállapítja, hogy még mindig kevés törtónt Blagoev tanulmányozására és népszerűsítésére. K. Vaszilev : Dimitâr Blagoev — Apó (1956. 4. sz. 3 — 23. 1.) c. ünnepi cikkében ismerteti Blagoev életét és elméleti munkásságát, amely a XX. kongresszus friss leheletének a hatására még életszerűbben hat napjainkban. Áz idős kommunista N. Penev: Emlékek Dimitâr Blagoevról (1956. 4. sz. 78 — 81. 1.) címen emlékirataiból közöl részleteket. K. Georgier: Néhány új okmány a párt törtenetéről és D. Blagoev tevékenységéről (1956. 4. sz. 103 — 106. 1.) címen a burgaszi levéltár anyagából közöl részleteket, eddig ismeretlen adatokat a b rtlgár szociáldemokrata munkáspárt 1898-as V. és 1900-as VU. kongresszusáról. L. B. Valeo szovjet történész : Dimitâr Blagoev és az orosz forradalmi mozgalom az 1880-as években (1956. 4. sz. 50 — 57. 1.) c. közleményében bemutatja Blagoev útját a narodnyik mozgalomtól a marxizmushoz. P. Panajotov : A „Modern Szemle" című folyóirat 1. számának megjelenése körül (1955. 5. sz. 71 — 76. 1.) címen a Blagoev szerkesztette, 1885-ben megjelent folyóirat első számát ismerteti. Ez a folyóirat kezdte meg elsőnek a szocialista eszmék terjesztését Bulgáriában. A pravoszláviát támadó cikke miatt majdnem bolgár—orosz konfliktus támadt, a szerző ennek részleteit tárta fel. A. Sz. Todorov : D. Blagoev harca az obstodelsztvo ellen a bolgár munkásosztály forradalmi politikájáért és taktikájáért (1956. 4. sz. 24 — 49.1.) c. tanulmányában főképpen az 1900 és 1903 között az opportunisták ellen vívott harcot ábrázolja és összefoglaló képet ad Blagoev elméleti nézeteiről ebben a kérdésben. Sz. Nokov: Diákkori emlékek Genfből (1889-1894) (1956. 4. sz. 81-103. ]'.) címen ifjúkori élményeiről számol be. A szerző a szociáldemokrata párt régi tagja, 1903-ban a pártszakadás alkalmával a jobboldali szociáldemokrata pártban maradt, de 1920-ban belépett a Bolgár Kommunista Pártba. Visszaemlékezéseiben Guesde-del, R. Luxemburggal, W. Liebknechttel való személyes találkozásairól és különösen részletesen Plehanovval való barátságáról számol be, igen színesen. D. D. Micsev: Az első bolgár mezőgazdasági és ipari kiállítás és gyűlés Plovdivban 1892-ben (1955. 5. sz. 54 — 71. 1.) c. cikkében részletesen ismerteti a kiállítás előkészítését és lefolyását. A bolgár burzsoázia az ipar fejlesztése, illetve védővámos politika bevezetése érdekében rendezte meg ezt a kiállítást, a kormányzat pedig azért támogatta, hogy ezáltal az ellenzéki megmozdulásokat leszerelje. A kiállítás a kapitalista fejlődés seregszemléje volt. A kiállítással kapcsolatban tartott gyűlés felmérte az ország gazdasági helyzetét, javasolta a parasztságot eújtó terménytized eltörlését ós a nagyipar fejlesztését, ugyanakkor a céhek megtartását is, amivel megkötötték volna a tőkés fejlődést. Ez volt a burzsoázia első kísérlete az állam gazdaságpolitikájának a megszabására. Ez is mutatja, hogy már tudatosította osztály érdekei t. A bolgár munkáspárt történetével több cikk is foglalkozik. G. Sz. Dzsumaliev : V. Kolarov első politikai beszéde Sumenben 1900. október 29-én (1956. 5. sz. 54 — 58. 1.) címen ismerteti azt a beszédet, mely a liberális kormánypártot bírálta és ugyanakkor fontos szerepet játszott a sumeni pártszervezet fejlődésében, ahol addig a jobboldali opportunisták hívei voltak többségben. K. Sarova: A plovdivi szervezet megtisztítása az opportunistáktól 1900-ban (1955. 1. sz. 49 — 58. 1.) címen utal arra, hogy a plovdivi pártszervezetben a század elején megnőtt az ipari munkások arányszáma és ez lehetővé tette az opportunisták elleni harc kiélesedését. Az opportunista központi bizottság a szembenálló felek, köztük Blagoev kizárását is javasolta, a helyi pártszervezet azonban az opportunistákat zárta ki. Ezzel megindult legalább is itt a párt megtisztítása. P. Ganev : A szűk szocialisták viszonya a fogyasztási szövetkezetekhez (1956. 2. sz. 72 — 80. 1.) címen ismerteti a pártkongresszusok állásfoglalásait az 1890-es évek vége óta alakuló szövetkezetekkel kapcsolatban. Ez az állásfoglalás helyes volt, mert azt hangoztatta, hogy szükség van a szövetkezetek párt irányítására. A szövetkezetek fejlődése különösen a báboruk idején erősödött meg, 1918-ban pedig a párt vezetése alatt nagy sikerrel működő munkás-szövetkezet alakult, amelynek gazdasági tapasztalatait ma is érdemes volna tanulmányozni. Ugyanez a szerző : A párt melletti munkás művelődési egyesületek és csoportok szerepéről ós néhány adat a szófiai „Osztályöntudat" nevű társulat tevékenységéről (1955. 6. sz. 67 — 76. 1.) című cikkében ismerteti a szófiai egylet taglót-