Századok – 1958
Történeti irodalom - Beiträge zum neuen Geschichtsbild (Ism. Ránki György) 430
TÖRTÉNETI IRODA LO-M 431 A kötet többi tanulmányai nem általános elvi problémák, hanem a német történelem, illetve a világtörténelem egyes kérdéseihez kapcsolódtak. Két tanulmány (Max Steinmetz: „A Müntzer-legenda keletkezésének történetéhez", Smirin: ,,Egy névtelen politikai röpirat a nagy parasztháború idejéből") a német parasztháború ideológiai kérdéseit tárgyalja. Az első részletesen foglalkozik a burzsoá történetírás Münzerre szórt rágalmainak eredetével, visszavezetve azokat a Wittenbergiekig (Luther, Melanchton, Agricola), Smirin tanulmánya viszont egy korabeli névtelen röpirat elemzésével foglalkozik, egyetértve Hesselbart német történésszel, aki annak keletkezését 1525 tavaszára teszi. Vitatja viszont, hogy a röpirat radikális nézeteket hirdet. Szerinte inkább a haladó polgárság nézeteinek ad hangot. Christopher Hill ,,Α reformáció gazdasági és társadalmi következményei Angliában" c. tanulmánya elsősorban az egyházi javak elkobzásából adódó társadalmi és gazdasági változásokat tárgyalja. A tanulmány bemutatja, hogy ez a folyamat miként járult hozzá általában a kapitalizmus, s különösen a kapitalista nemesség kialakulásához. Korszakban különösen közel áll a témához Gerhard Schillert „Az angol polgári forradalom északnyugat-németországi hatásának történetéhez" c. tanulmánya. Schilfert a korabeli németországi viszonyokat elemezve, arra a következtetésre jut, hogy a harmincéves háború befejezése után Németországban meglehetősen kedvezőtlen volt a helyzet az angol forradalom eszméi számára, még viszonylag erősebben hatottak ennek kevésbé haladó vonatkozású eszméi. Területileg Északnyugat-Németország (Hamburg, Bréma, Lübeck) vonatkozásában különösen Hamburgban tapasztalható erősebb hatás, ahol a város belső viszonyai szinte tükörképei voltak az angol forradalom társadalmi ellentéteinek. A francia forradalom történetével szintén két tanulmány foglalkozik. Albert Soboul: „A népi demokrácia keletkezésének történetéhez. A sansculotte demokrácia politikai nézetei a köztársaság második évében" címmel, Walter Markov pedig „A párizsi sansculotte mozgalom befejeződése" címen írt tanulmányt. Soboul professzor tanulmánya a sansculotte-ok politikai felfogásának néhány olyan mozzanatára hívja fel a figyelmet, mely ma •— a burzsoá alkotmányokkal szemben — a szocialista alkotmányok sajátja. Ilyenek mindenekelőtt a képviselők visszahívhatóságának gondolata, a képviselők munkájának a választók által való állandó ellenőrzése stb., melyek az 1790-es évek politikai harcaiban a reakció, a girondisták elleni t harc eszközei voltak, s a párizsi szekciók követeléseiben találhatók meg. Markov professzor — utalva arra, hogy a forradalomban az egyes osztályok mozgásának ritmusa különböző — vizsgálódásait a jakobinus diktatúra időszakával kezdi, mikor a sansculotte és jakobinus mozgalom mindinkább elvált. A tanulmány szembeszáll a sansculotteokat idealizáló trockista felfogással ; nemcsak politikai tevékenységüket elemzi, de igyekszik szociális összetételüket is bemutatni. így rámutat pl. a sansculettok soraiban a tényleges ipari munkásság viszonylag kis súlyára. Igen érdekesen elemzi a tanulmány a thermidor utáni helyzetet s a sansculotteok szerepét ebben az idő -szakban. Heinrich Deitrers „Heinrich von Kleist s korszakának politikai harcai" című tanulmánya már a XIX. század kérdéseihez vezet át minket. A munka a napóleoni háborúk Poroszországának problémáit veti fel. Kleist irodalmi munkásságát politikai nézeteivel szerves kapcsolatban s a korszak eseményeibe beágyazva vizsgálja. A következő tanulmány Karl Obermann professzor tollából íródott „A német munkásmozgalom előtörténetéhez (1833 — 1836)" címmel. Szerző gazdag levéltári anyag felhasználásával mutatja be a polgári forradalom előkészítéséért vívott harc eseményeiben a munkás és iparos elemek mind nagyobb szerepét. Ε mozgalmak egyúttal szerves történetét képezik az Igazak Szövetsége, majd a Kommunisták Szövetsége megalakulásának is. A kötet befejező tanulmányát Ernst Engelbert írta : „A porosz-német bonapartizmus keletkezése és történelmi helyzete" kérdéséhez. Szerző három kérdést vizsgál tanulmányában : 1. A porosz-német bonapartizmus társadalmi, gazdasági előfeltételeit, 2. politikai előfeltételeit s 3. történelmi szerepét. Míg az első kérdés alapját a nemesség—polgárság ellentétének a kizsákmányoló s kizsákmányolt osztály ellentéte mögötti háttérbe szorulása adja meg, addig a porosznémet bonapartizmus politikai alapját mindkét osztály politikai gyengesége magyarázza. Sajnos az első kérdésnek a szerző fejtegetéseiben nem szentel elég figyelmet. Alaposabb s meggyőzőbb a tanulmány a politikai előfeltételek vizsgálatában. Úgy gondoljuk, helyes a szerző fejtegetése, mikor a német-porosz bonapartizmus polgári-nagyburzsoá (bürgerlich-großkapitalistisch) jellegét hangsúlyozza.