Századok – 1958

Történeti irodalom - Spanyolország 1808–1917 (Ism. Jemnitz János) 419

TÖRTÉNETI IRODA LO-M 421 okait, összefüggéseit, majd számos példával igazolja, hogy a kettős tűz, az ötödik forradalom nagy teherpróbája alatt a burzsoázia vezető politikusai mint buknak el, mint csúsznak el jobbra a nagybirtokos osztállyal, a monarchiával való egyezkedés felé. Ez a kompromisszum az imperialista viszonyok között felborul. Egyrészt a megerősödött burzsoázia nem elégszik meg a „fiatalabb partner" szerepével, másrészt a feszítő ellentmondásokat a burzsoázia és a nagybirtokos-osztály más és más módszerekkel kívánja megoldani. A könyvből az olvasó könnyen megérti, hogy a kapitalizmus felfelé ívelő szakaszának lezárulásával, az ellentmondások kiéleződésével Spanyolország politikai életében új korszak kezdődött, Spanyolország ismét erőszakos politikai harcok felé halad. I. M. Majszkij munkájában minden egyes általa említett történelmi szereplőről igyekszik rövid összefoglalót adni. Ezek az összefoglalók tárgyalják az illető személytörténelmi tevékenységét, esetenként jellemrajzát ós ha szükséges, értékelését. Ε kísérlet az esetek túlnyomó részében sikerült (és a mi hasonló jellegű könyveinkben, tankönyveinkben is felhasználható). Az egyes politikai pártok vezetőinek egyéni szerepeltetésével a szerző sokkal konkrétabbá, történetibbé tette a sűrűn változó politikai helyzet alakulását. Végül néhány szót a könyv zárófejezetéről. Itt a szerző, az 1917—1939-es korszakot tárgyalva, már nem történelmet ír, hanem perspektívát ad arról, hogy „mi történik azután". De ez a rendkívül szűkre szabott végszó így is tanulságos, néhány kérdés felvetésének módja (I. M. Majszkij a köztársaság bukásánál első helyen említi a külső tényezőt), a fogalmazás mikéntje (1923—30 között katonai diktatúráról beszél) és nem utolsó sorban az 1931—36-os hatodik forradalom periodizációja miatt. Ε nagy korszak alapos feldolgozásánál azonban, úgy érezzük, néhány kérdés alapos elemzésére a szerző nem fordított kellő gondot. A történeti fejlődést vázolva, némelykor megelégszik azzal, hogy midőn a demokratikus front következetlenségét bírálja, csupán a kispolgárság általánosan ismert tulajdonságait említi, s nem ismerteti minden esetben a konkrét mozgalom konkrét kispolgári fogyatékosságait. Ehhez kapcsolódik a könyv egy másik fogyatékossága : mindig magunk előtt látjuk a forradalmi mozgalom vezetőit, eredményeit, hanyatlását — de nem mindig látjuk a forradalmi mozgalomban résztvevő tömegeket. Tudjuk, hogy ott vannak a város és falu szegényei, a katonák stb., de ez így van minden forradalomban, az egyedi jelenségek azonban kissé elmosódnak, nem látjuk, hogy az egyes mozgalmakban ezek a tömegek mekkora és milyen szerepet játszottak, hogyan gondolkoztak, éreztek, a tömeg összetétele milyen volt, hogyan változott. Végül néhány olyan kérdést említenénk, amelykről I. M. Majszkij ír ugyan, de jelentőségükhöz mérten mégsem foglalkozik velük elég behatóan. Ilyenek : a politikai erőviszonyok, a tömeg mozgása, a pozitív és negatív eredmények ós hibák az első köztársaság idején. Az 1898-as nemzedék pozitív és negatív vonásainak elemzése, hatásuk a későbbi spanyol történelemre, a nemzetközi és a spanyol munkásmozgalom kapcsolatai. Részletesebb elemzést szerettünk volna olvasni a spanyol munkásmozgalom kezdeti szakaszáról, különösen arról, hogy az anarchizmus miként hódította meg a spanyol munkásokat, és kudarcaik ellenére miért tartott ki a spanyol munkások többsége oly hosszú ideig az anarchisták mellett. (I. M. Majszkij az anarchisták szerepének, befolyásuknak csak fő vonalait vázolja.) Kár, hogy a munkásmozgalom kérdésénél a szerző eltekintett általános gyakorlatától, és nem mutatta be az olvasónak a szocialista és az anarchista mozgalom vezetőit a nevek felsorolásán túl. Ugyanezt mondhatjuk a parasztmozgalmakra, azok vezetőire is. Ε hiányosságok ugyan nyilván a könyv terjedelmének megszabott kereteiből következtek, ós hasonló összefoglaló müveknél mindig találunk olyan kérdéseket, amelyeket „jó lett volna", ha a szerző még megold. Ennek ellenére és éppen azért, mert a modern spanyol történelem első marxista feldolgozásáról van szó, és mert ez a feldolgozás hosszú ideig alapja lesz a további részlet feldolgozásoknak és az oktatómunkának, e kiegészítések szükségességét éppen a későbbi események megértése, I. M. Majszkij munkájának alapossága, a vállalkozás jelentősége indokolja. JEMNITZ JÁNOS