Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
38 GYÖRFFY GYÖBGY törzsi helynevekhez hasonló elterjedtséget mutat Varsány, mely 1075-ben Vosciapi alakban népnévként szerepel, Berény és a rejtélyes Ság.7 1 Altalános felfogás szerint a magyar törzsnévi helynevek telepített törzsi töredékek. A telepítés körülményeit többféleképpen magyarázták ; előfordulásuk hiányából általában a törzs lakhelyére következtettek.7 2 Azt hiszem, hogy ezek a kísérletek koraiak voltak. A törzsnévi helyneveknek a nemzetségi birtoktestekkel és a várral való egybevetéséből kiderült, hogy e helynevek általában a kisajátított területen lelhetők fel, részint a kisajátított vár körül, részint a megmaradt nemzetségi birtokok közé ékelődve, részint egy-egy nagyobb kisajátított részen. Gyakoriságuk vármegyénként változik, éspedig attól függőleg, hogy a kisajátítás milyen körülmények között ment végbe. A legtöbb törzsnévi helynév Budapest körül található, ahol Kurszánvára volt s ahonnan a kende népét, a kékkendeket kiszórták a gyepükre.73 Ilyen képet mutat Komáromvár és a Berény helynevekkel megtűzdelt Somogyvár környéke is. Egyáltalán nincs törzsi helynév Csongrádban, ahol a Bor- vagy Kalán-nem a megye jelentékeny részének ura maradt s úgy látszik kárpótlásul a kisajátításért, Szekcső körül az Árpád-nemzetségi birtokokból is részesült. Ezen az alapon joggal feltehető, hogy e nemzetség az Árpádok szövetségese volt.7'1 Hasonló képet mutat Erdélyi-Fehér megye, ahol István király nagybátyja, Gyula önként megadta magát75 s a fiaitól, Bajától és Bonyhától származó Kán-nem a baranyai és bodrogi részeken kap kárpótlást, míg Gyulafehérvárba a király nagybátyját, Erdőelvi Zoltánt ültette.76 István anyjának, Saroltnak öröksége tehát megrázkódtatás nélkül került István nagybátyja, Zoltán uralma alá s így a dél-erdélyi részeken nem volt szükség telepítéssel járó beavatkozásra. Mindez azt mutatja, hogy a törzsnévi helynevek katonai beavatkozás nyomán létrejött telepítés eredményei s a törzsi töredékek katonáskodó népelemekből álltak. Nézzük meg, .hogy e társadalmi réteg a későbbi századokban milyen helyzetben van. Nyék, Megyer stb. falvaink lakói kezdetben egyetemlegesen 71 Nagy Géza az összefoglaló Kozár név mellett Káliz-t, Székely-1 és Varsány-1 sorolja ide (i. h. 55 — 621.); Kniezsa István Varsány-1 és Tárkány-t (SzIEml. II. 371., 460 — 61.1.); Moór Elemér Varsány-t, Tárkány-t és Székely-1 (i. m. 101 —02.1.). Melich János a Ság-rol írja, hogy „gyakori helynevünk, talán törzsnóv" (i.m. 366.1.). A Berény helynevet törzsnévi eredetűnek tartja Rásonyi Nagy László (NyK. XL VT. 465. 1.), Németh Gvula (MNy. 1931.147.1.), Pais Dezső (SzIEml.Π.625.1.) és Melich (MNy. 1940.1 - 19.1.). 1956-ban megküldte nekem dr. Gabriel Abt gráci orvos, nyelvész „Em Versuch zur Identifizierung altungarischer und kowarischer Stämme" c. kéziratát. Ο az irodalom hiányos, de a helynávi anyag széleskörű ismerete alapján a Ldd, Ladány, Berény, Bercel, Varsány és Nándor helyneveket sorolta ide, melyeket magam is ide sorolandónak vélek. Abt művének eredményeivel általában nem értek egyet, de több figyelemre méltó észrevételét felhasználom s hivatkozom rá. 72 A törzsek elhelyezkedését ezen az alapon m3gkíséralte rekonstruálni Karácsonyi János (A magyar nemzet honalapítása. Nagyvárad, 1925. 16 — 20. 1.), Moór Elemér és Gabriel Abt, de mindhárman más eredményre jutottak. Abt az egyes törzsfői szállások körül levő helynevesomókat exterritoriális területen keletkezett törzsi településeknek gondolja, hol más törzsfők a közös összejövetelekkor saját földjükön lehettek. 73 Bud. Rég. XVI. 23-27. 1. 74 Ezt alátámasztja Géza fejedelem kortársának, Kulannak történeti szerepe. Géza vezér Saroltot Beliud tanácsából és segítségével vette feleségül : Beliud veje volt Kulan (SRH. I. 291.1.). Arra, hogy Kulan a Kalán-nem ősével azonosítható, 1. alább az Anonymus országait tárgyaló fejezetet. 76 SRH. I. 314. 1. ; Gombos 2203 vö. Váczy i. m. 76 SRH. I. 315 — 16. 1. tévesen a bolgár Keán elleni hadjáratba interpolálva.
