Századok – 1958
Tanulmányok - Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig; a törzstől az országig - 12
A MAGYAR NEMZETSÉGTŐL· A VÁRMEGYÉIG, A TÖRZSTŐL· AZ ORSZÁGIG. I. 33 A magyarság az Urál-vidéken olyan területen alakult ki, amely az egyik legtipikusabb földvár-kultúrának, az ananyinói kultúrának otthona. Az ananyinói települések túlnyomóan folyóparti gorodistyékben, földvárakban helyezkedtek el.3 1 A magyarság vándorlása során a dél-orosz sztyeppre, Etelközbe jutott. Midőn Konstantinos ismerteti Besenyőország (Etelköz) 950 körüli földrajzi viszonyait, elmondja, hogy ,,a Dnyeszter folyón innen, a Bulgária felé eső részen ennek a folyónak az átkelőinél elhagyott erődök vannak". A hat várat megnevezi besenyő nyelven, majd a bennük található emlékek alapján rómaiak egykori ottlakására következtet.3 2 Hogy a magyarok mit kezdtek egy ilyen régi várral, azt megvilágítja Kurszánvára példája. A honfoglalás után Árpád vezértársa, Kurszán az aquincumi római katonai amfiteátrum köralakú építményét választotta központul s ezt még századokon át Kurszán várának nevezik.33 Magyarországon a honfoglalók igen sok földvárat és romot találtak. Ε földvárak építése megkezdődött az őskorban (a késő neolitban és az eneolitban), általánossá a bronz- és vaskorszakban lett, különösen az illírek által képviselt hallstatti és a kelta la-tène periódusban. A kővárak építése Dáciában és a római Pannoniában indul meg ; kezdetben a dunai limes mellett, később a belső városok körülkerítésével. A népvándorlás népei már inkább csak az elhagyott várakat veszik birtokba. Figyelemreméltó amit az avar hadjáratok krónikásai az avar várakról mondanak. Ezek fő szállásaikat gyűrű alakban cölöpökkel megerősített sáncokkal veszik körül ; ez az avar hring. A szlávok földvárkultúrája közismert. Gardlzi írja le, hogy a szlávok a magyarok támadásai miatt várakat építenek. Építkezéseiknél felhasználták a régi emlékeket. Az általuk épített várakon kívül ők nevezték el a régi elhagyott földvárakat és római-kori településmaradványokat is szláv néven, mely átment a magyarba. Tőlük származik pl. Visegrád neve, mellyel egy római Castrum maradványait, vagy pl. Gradistye (Grâdiçte, Várhely) neve, mellyel a régi dák főváros, Sarmisegethusa, a római Ulpia Traiana romjait jelölték.34 IX. századi várépítkezéseikből ismert a Pribina központját és templomát övező, cölöpökkel erősített földvár : Mosapurc ~ Mosapurch, 35 Ehhez hasonló lehetett a Pozsony helyén épült vár, 907 : Brezalauspurc, melynek azonosítását kétségtelenné teszi az ebből levezethető német Pressburg, valamint cseh és szlovák népi Presporek ~ Presporok névalak.36 A Dunántúl nyugati részén, ahol kifejlett feudális társadalom élt, megjelent a frank várispánság t. k. grófság (comitatus) szervezete is, pl. Kőszeg 31 36pyeea: MaTepnanbi H HCCJieÄOBamiH no apxeojiornn CCCP. JVs 30. McTopuji Hace/ieHHH npuKawbH β aHaHbHHCKyio anoxy. 1952. 15 kk. 1. 32 Ed. Moravcsik 168-9. 1. 33 Bud. Rég. XVI. 20. 1. 34 Az irodalmat általában 1. Banner—Jakabjf y : A Közép-Dunamedence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig. Bpest, 1954. 527. kk. 1.; vö. még MHK. 179. 1. ; Simonyi Dezső: A szlávok földvárairól. Századok, 1940. 262-77. 1. ; Gerö László: A magyarországi várépítészet. Bpest, 1955. 454—55. 1. 35 MHK. 311-12, 318. 1. : Salzburger Urkundenbuch H. 62. 1. Irodalmát 1. Banner—Jakabfjy: i. m. 460 — 61. 1.; G. Fehér: Les fouilles de Zalavár. Acta Archaeologica IV. 1954. 250-57. 1. 36 Melich: A honfoglaláskori Magyarország. Bpest, 1925 — 29 [röviden : IIonfMg.] 367., 375. 1.; Lipszky: Repertórium. Budae. 1808. 3 Századok
