Századok – 1958
Közlemények - R. Várkonyi Ágnes: Bercsényi Miklós pátense a fegyverre kelt jobbágyok felszabadításáról 1704 tavaszán 222
230 LT. VÁRKON'YI ÁGNES A fegyvertfogó jobbágyoknak örökös szabadságot ígérő pátens és Rákóczi egyidejű jobbágypolitikája között nyilvánvaló ellentét — amelyet még ellentmondásosabbá tesz az a tény, hogy Rákóczi tudott Bercsényi kiáltványáról — szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a kutatót. Véleményünk szerint az ellentmondás feloldásához a pátens stiláris elemzése útján juthatunk el. Akár nagy távlatú hangvételét, akár logikus szerkezetét, vagy lelkes és közvetlen stílusát nézzük, az az érzésünk támad, hogy a kiáltvány merőben különbözik azoktól a hivatalos hangú pátensektől, amelyek 1704 tavaszán már a fejedelmi kancellária csiszolt és hivatalos stílusát tükrözik, de Bercsényi egyéb, főleg a megyékre küldött rendeleteivel s hadiparancsaival sem mutat sok hasonlóságot. A pátens egyes részeit olvasva akaratlanul a brezani pátens népi veretű mondatai villannak elénk. „Minthogy valakik ezen idegen s kegyetlenöl uralkodó német nemzetnek irtóztató sanyargatássa és az által számlálhatatlan nyomorúsághok viselhetetlen terhei alá vetetet édes s majd ugyan utolsó pusztulássával küszködő szegény magyar hazanknak akárminemü renden is lakossi voltanak, semmi kétséghem abban nem lehet, hogy arról keservessen nem emlíkeznének." A brezani pátens bevezető sorai ugyanezt mondják : „Nem lehet Oly Magyar, hogy az eddigh Magyar Országon törvénytelenül Isten es igassagh ellen hatalmaskodó, es minden rendet képtelenül sonyorgató idegen Nemzetnek kegjetlensógit, portioztató, s képtelenül adóztató zaklatásit, szabados Törvényünk szakadásit Nemzetünk szabadságunknak megh vetését a már mint láb alá vetetteknek csufolasit elegségessen nem erezhette s ertette volna." Vagy nézzük a pátensek fegyverfogásra szólító mondatát : „Ki-ki hazaja mellett üllyen föl, eözvegyekért, árvákért, ügye fogyott szegényekért foggjon fegyvert" „Ki ki edes hazaja szabadsága nemzete mellett az Isten és Törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó zaklató, Portioztato, Adóztató, Nemessi szabadságunkat hatalmasson foglaló s fogyató, beczülletünköt tapodo, sónkat kenyerünket el vevő, életünkön uralkodo s kegyetlenkedő birodalom ellen fogion fegyvert."48 A Bercsényi pátense és a brezani kiáltvány között fennálló stiláris rokonság alapján kétféle következtetést vonhatunk le.4 7 Vagy el kell fogadnunk azt a feltevést, hogy a brezani pátens Bercsényi megfogalmazásában került kibocsátásra. Vagy pedig feltételeznünk kell, hogy Bercsényi, mikor 1704. április 4-én kiadta pátensét, tulajdonképpen nem új mondanivalót fogalmazott meg, hanem egy régebbi, a brezani pátenssel közel egyidőben írott és kiadott kiáltványt alkalmazott némi módosításokkal az időkhöz. Esze Tamás a brezani pátenst illetően Bercsényi kizárólagos szerzőségét nem tartja valószínűnek.4 8 Hitelt adunk Esze Tamás véleményének, s úgy véljük, a kutatást a brezani pátenssel közel egyidőben fogalmazott és kibocsátott pátens felderítésének irányában kell folytatnunk. A számtalan jobbágykatona-folyamodvány — amely főleg a tiszántúli ezredekből és Erdélyből került elő — arra enged következtetni, hogy a szabadságharc megindulásának pillanatában Rákóczi és Bercsényi valóban adott ki olyan pátenseket, melyekben örökös szabadságot ígér a fegyvertfogó jobbágyoknak. Bercsényi pátensét a kuruc szabadságharc történetében csak egy ilyen ún. őspátens feltételezésével tudjuk elhelyezni. * Bercsényi Miklós 1704. április 2-án a fegyvertfogó jobbágyoknak örökös szabadságot ígérő pátense azoknak a „biztató pátensek"-nek egyike, amelyeket a függetlenségi háború válságos politikai és katonai helyzetében adott ki. A kuruc katonaság erkölcsi "A brezáni pátensnek Esze Tamás által a IX. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa c. tannlmányában kiadott szövegét idézzük. " Bercsényi pátensének szerkezete : 1. Köszöntés. 2. Az ország elnyomott állapota. 3. Hadakozásuk célja : „Az édes nemzetünket fogyató terhek kegyetlenkedéssek alól való fölszabadításának szent munkájára bönönket fölindita." 4. Az elért eredmények és megtartásuknak szükségessége (valószínűleg betoldás). 5. Felszólítás fegyverfogásra. ti. A fegyverfogás jutalma : örökös szabadság Ígérete (figyelemre méltó, hogy a földesurak hatalmából való örökös fülszabadíttatást s a szabadsággal való megajándékoztatást nem a szabadságharc győzelmes befejezése után igéri —, hanem a szövegből úgy értelmezhető, hogy azonnal. Azok a jobbágyok és hozzátartozóik, akik ilyen pátensnek a szavára keltek fel, már fegyverfogásuk pillanatától kezdve a földesúr hatalma alól fölszabadultnak tekinthették magukat. " Esze Tamás: i. m., 316. 1.
