Századok – 1958
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A földesúri gazdaság „porosz utas” fejlődése Oroszországban a XIX. század második felében 146
PACH ZSIGMOND PÁL 155 aláásta, de nem semmisítette meg a robotrendszert3 1 — hogy a régi gazdálkodási módot, némi változtatással, továbbfolytassák3 1 ": a parasztoktól továbbra is a robotnak, ill. a többi feudális járadékformáknak megfelelő szolgáltatásokat csikarjanak ki. Nem is szólva az „ideiglenesen elkötelezett parasztokról", a földesurak — mint Lenin műveiből eléggé ismeretes — a leigázó ledolgozási rendszerhez, a jobbágyi ro&oígazdálkodás egyenes folytatásához folyamodtak, .amikor a parasztok egyes, megélhetésükhöz nélkülözhetetlenül szükséges földdaraboknak, legelőknek, itatóknak stb. használata fejében, vagy más előzetes természetbeni, esetleg pénzbeni juttatás fejében saját felszerelésükkel művelték a földesúri földet, akárcsak a jobbágyi rend idején ; hogy a földesurak a zsaroló felesbérlet rendszeréhez folyamodtak, amikor a parasztok a földesúri föld használatáért a termés felét kitevő szolgáltatással tartoztak, ami a feudális íermeíw/járadék továbbélésével volt egyértelmű ; hogy a földesurak a kiuzsorázó kishaszonbérlet rendszeréhez folyamodtak, amikor a parasztok igen magas pénzösszeget voltak kénytelenek fizetni a földesúri földek kis darabjainak bérletéért, ami a feudális pe^zjáradék maradványát jelentette.32 Mindezekben az esetekben a földesúr továbbra sem mint kapitalista mezőgazdasági vállalkozó állt a parasztokkal szemben, hanem mint a kizsákmányolás leigázó, kapitalizmuselőtti módszereinek fenntartója. S hogy e kapitalizmuselőtti módszerek milyen előnyösek voltak a részére, mennyire nem tették kifizetődővé a számára — persze kevésbé kedvező piaci feltételek és árviszonyok mellett — a tőkés gazdálkodásra való áttérést, arról csupán annyit, hogy ledolgozásnál-részesbérletnél a munkaerő két-háromszor kevesebbe került, mint tőkés szegődtetés esetén ; a kisbérlet pénzbeli díja pedig rendkívüli mértékben megnövekedett a reform utáni időszakban: 1861-től 1905-ig 31 Vö. Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 184. 1. 310 Érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb birtokosok közül számosan erre a gazdálkodási módra már a reform előtti években felkészültek. Amikor az 1850-es években egyre nyilvánvalóbbá lett a fordulat közeledése, akkor a Juszupovok éppúgy, mint a Seremetovok, Voroncovok, Golicinok stb. „elébevágva a reformnak" nem a tőkés gazdálkodásra való áttérést, hanem a saját gazdaság felszámolását és az urasági földnek zsaroló feltételek mellett parasztok számára való bérbeadását választották (1. Szivkov: i. m. 121—122., 249. 1. stb.). 32 A magyar gazdaságtörténeti kutatás még nem vet eléggé számot azzal a ténnyel, hogy a kapitalizmuselőtti kizsákmányolási módszerek továbbélése nem merül ki a szoros értelemben vett ledolgozással, sőt még a feles (harmados stb.) bérlettel sem, hanem idetartozik a kisparaszti pénzbérlet, a zsaroló feltételű kishaszonbérlet is. „Figyelemre méltó — írja erről Lenin —, hogy az orosz ledolgozási rendszer formáinak óriási sokfélesége, a földbérlet haszonbérének különböző formái stb. teljes egészükben feltalálhatók a kapitalizmuselőtti mezőgazdaság alapvető formáinál, amelyeket Marx a Tőke 1П. kötetének 47. fejezetében sorolt fel:... 1. a ledolgozási járadékot; 2. a termékjáradékot vagy természetbeni járadékot és 3. a pénzjáradékot. Ezért egészen természetes, hogy Marx éppen az orosz adatokat akarta felhasználni földjáradékról szóló fejtegetésének illusztrálására." (A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. 189.1. lábjegyzet) Vö. P. /7. Конюшая: К. Маркс и Ф. Энгельс об историческом развитии России. История СССР. 1958. No 3. 24—30. 1. — Ilyen módon Lenin a ledolgozási rendszer kifejezést kétféle értelemben használja : szűkebben, mint „a szó szoros értelmében vett ledolgozás"-t (uo. 184. 1.), s tágabb értelemben, a kapitalizmuselőtti járadék mindhárom formájának összefoglaló megjelölésére. A felesbérletbe ós kisbórletbe adott földesúri földeket pl. „jobbágyi alapon" megművelt földek gyanánt jellemzi, s a vonatkozó adatokból általában a ledolgozási rendszer fejlődéstgátló szerepére von le következtetést. (Lenin Művei. 15. k. 79 — 80.1.) — Ennek figyelembevételével kell vizsgálni Magyarországon is a ledolgozási rendszernek, a kapitalizmuselőtti formák maradványainak problematikáját, — annál is inkább, mivel a mi 1848-as forradalmi törvényeink jóval messzebb mentek a feudalizmus felszámolásában, mint az 1861-es oroszországi parasztreform.
