Századok – 1958
Tanulmányok - Sashegyi Oszkár: II. József sajtópolitikája 88
II. JÓZSEF SAJTÓPOLITIKÁJA 105 önhatalmúlag adhatott nyomtatási engedélyt, csak fontosabb esetekben vagy ha panasz fordult elő, kellett a tanügyi bizottság határozatát kikérnie. A cenzúrabizottság feloszlatására az államigazgatás egyes ágainak átszervezése kapcsán került sor, amely az államgépezet racionalizálását vette célba. Ezáltal a kincstár újabb megtakarítást ért el, a cenzorok számát ugyanis állandóan csökkentették. II. József trónralépésekor a cenzúrabizottságnak az elnökön kívül 12 ülnöke volt. Ezzel szemben 1784-ben már csak 9 a cenzorok száma, 1788-ban pedig 6, és csökkent az irodai személyzet száma is.3 2 További előnynek látszott a művelődési ügyek egységes irányítása. A jozefinista cenzúrának jellemzője, hogy pedagógiai és nem rendőri ügy. Alig a cenzúrabizottságban megoszlottak a referátumok az egyes cenzorok között, a tanügyi bizottságban a cenzúraügyeknek egyetlen előadója volt : Sonnenfels József. Ebben a minőségében Sonneníels ugyanazokért az ideálokért küzdött, amelyekért írásaiban is síkraszállt ; a „babonák kiirtásáért", az „előítéletek megszüntetéséért" és az „irodalom megtisztítása" érdekében. Mellette Pászthory .József kancelláriai tanácsosnak jutott még szerep, ő volt a magyar irodalom előadója a bizottságban. Mindketten illuminátusok voltak, a szabadkőműves mozgalom legbeavatottabbjai közé tartoztak. Hozzájárult a császár elhatározásához talán az a körülmény is, hogy a tanügyi bizottság élén a feladatra Choteknél alkalmasabb, bizalmát teljes mértékben élvező férfiú állt : Gottfried Van Swieten, a híres Gerard Van Swieten fia. Ő mint a tanügyi és cenzúrabizottság elnöke a sajtószabadság kiterjesztéséért küzdött s ezt a szabadságot mindenekelőtt a jozefinista irodalom számára igyekezett biztosítani. Gottfried Van Swieten világnézete lényegesen különbözött atyjáétól. Gerard minden racionalizmusa ellenére erősen vallásos lélek volt, s a janzenizmushoz állott közel ; rigorózus felfogása a szépirodalom számára alig volt hajlandó teret engedni. Gottfried ezzel szemben világias gondolkodású és műveltségű — ő írta meg Haydn számára az Évszakok szövegét —, a felvilágosodás eszméitől áthatott illuminátus, a germanizáló és centralizáló jozefinista művelődéspolitika vezéralakja. A cenzori testület az ifjabb Van Swieten idején fokról-fokra kicserélődött. Az egyik egyházi cenzort II. József mindjárt kezdetben elbocsátotta, mert ,,nem volt alkalmas" erre a munkára. 1782-benegy további papcenzornak, az ex-pálos Bartolöttinak elbocsátására került sor, mert „intoleráns" módon járt el.3 3 Az egyházi cenzorok száma egyre csökkent : amikor 1784-ben Wilkowitz nevű papi cenzor kivált a cenzori kollégiumból,3 4 a császár helyébe nem nevezett ki mást. Az az egyházi cenzor, aki Bartolotti helyére került, Rosalino Ferenc, a legnevesebb bécsi szabadkőműves páholy vezetőségi tagja volt.35 Radikális jozefinista szellemben működött : a római rituálét is meg akarta reformálni, a pápát csak római püspöknek titulálta és hevesen küzdött a „babonák kiirtásáért". A magyarnyelvű könyvek cenzora, Szekeres Athanáz is egyházi ember volt. A császár az ő javaslatára engedélyezte Goethe Wertheré-32 Hof- und Staatsschematismus. Wien, 1784.. 1788. 33 Á. T. 1782 : 1127. 34 Á. T. 1784:807. 35 Ludwig Abafi: Geschichte der Freimaurerei in Österreich—Ungarn. III. Bpest. 1893. 312. 1.
