Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
94 MÁLTUSZ ELEMÉR egyetemének követei, akik az egész regnum-ot képviselik",20 6 azután Ciliéi Frigyes és: Ulrik, továbbá az osztrák rendek megbízottjai szövetséget kötöttek V. László kiszabadítására, majd együttesen megállapodtak a Bécsben megjelent cseh- és morvaországi urakkal, hogy céljuk érdekében fegyveresen is fellépnek.20 7 Ugyancsak még Bécsben, március 8-án a magyar küldöttek, mintha ők jelentenék az egész országgyűlést, megvizsgálták Giskrának a regnum Hungáriáé ellen a megállapodásuk meg nem tartása miatt előterjesztett panaszait s ezeket alaptalanoknak találva, sőt azt állapítva meg,, hogy ő a sértő fél, elmarasztaló ítéletet hoztak.20 8 , Mivel Frigyes makacssága szükségessé tette a fegyveres közbelépést, ennek előkészítése céljából Hunyadi 1452 augusztus legvégére Budára országgyűlést hívott össze.20 9 A tanácskozások közben érkezett meg a hír, hogy szeptember 4-én Frigyes a gyermekkirályt átadta Ciliéi Ukiknak. Az országgyűlés tárgyalásai ezzel értelmüket veszítették. Szükségesnek látszott azonban követséget küldeni Bécsbe egyrészt a király üdvözlésére,, másrészt az ausztriai és csehországi uralkodásával kapcsolatos kérdések elrendezésére. A küldöttséget az országos tanács úgy óhajtotta összeállítani, hogy tagjai közt két főpap , két báró és négy nemes,21 0 továbbá a királyi városoknak ugyancsak négy megbízottja foglaljon helyet,21 1 mire azonban indulásra került a sor, e. három rend egyenlőségét számszerűleg oly szépen kifejező terv jelentékenyen módosult. A nemességet ugyan változatlanul négy választott követe képviselte,21 2 a főpapságot Szécsi Dénes esztergomi érsek és Vitéz János váradi püspök, a polgárok azonban teljesen elmaradtak, viszont a bárók száma megkétszereződött. Az ő érdekeik védelmében Garai László nádor, Újlaki Miklós erdelyi vajda, Szecsi János és Hunyadi László óriási kísérettel érkeztek október 7-én Bécsbe, ahol az elsó kettő a két főpappal versenyre kelt, ki tud közülök nagyobb pompát kifejteni, csodálkozást ébresztő lakomát rendezni. A magyar követek itt a királlyal és tanácsával napokig tárgyaltak, mindjárt kezdetben azzal forma szerint is kifejezésre juttatva megbízóik hatalmát, hogy az üdvözlések után bemutatták a regnumtól nyert meghatalmazásukat.21 3 Minden jel szerint az osztrák és cseh perszonálunióval összefüggő kü 'politikai kérdések forogtak Szőnyegen. Erre mutat döntésük : November 18-án Bécsbe fog jönni Magyarországból valamennyi prelátus és báró, továbbá megyénkint két-két jómódú nemes (potiores), ugyanakkor megjelennek itt az ausztriai részek előkelői, a római birodalmi választófejedelmek közül ketten, valamint Cseh- és Morvaország prelátusai, bárói és tehetősebb nemesei (potiores), hogy valamennyi érdekelt ország ügyében döntsenek.21 4 „ A király október 16-án— két nappal a követség eltávozása után — kibocsátotta a megállapított napra, november 18-ra szóló országgyűlési meghívóját. Indokolása szerint a követséggel megtárgyalt ügyek nagyobb részében a döntést el kellett halasztani, mert országgyűlésen ez, hite szerint, jobban és eredményesebben alakulhat ki az őt és az 206 Ohmel, I. k. 374.1., Katona, i.m. XHL k. 819. 1. 207 Teleki, X. k. 327. 1. 208 Uo. 328. 1.,Katona, i. m. XHI. k. 827. 1. Az oklevelet a sigillum regni-vel erősítették meg. 209 Knauz, i.m. 111. 1. 210 quatuor nobiles de communitate. 211 lványi: Bártfa 672. sz. 212 quatuor electi ex parte universitatis. 213 domini Ungari literas regni eorum legationem continentes. 214 Áldásy A.: A magyar országgyűlés követsége V. Lászlóhoz 1452 október havában. Századok. 1910. 559 sköv. 1. — A tárgyalásokat Aeneas Silviusra támaszkodva ismerteti Chmel, J.: Beiträge zur Geschichte Königs Ladislaus des Nachgebornen. Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaften. (Wien.) Phil.-hist. Klasse 25. k_ (1857.) 207. sköv. 1.