Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
88 MÁLYTJSZ ELEMÉR közt azért volt szükséges elterjeszteni, mert mindenkinek esküt kellett letenni megtartására. Tanúskodik erről feliratuk,17 5 de maga a decretum is. Ez ugyanis, miután a jövő időben beszélő programot anachronisztikus módon változtatás nélkül átírta, megjegyzi, hogy annak megtartására az országgyűlés által megállapított esküt kivétel nélkül mindenki egyaránt letette. A program tartalma félreérthetetlen s báróellenességével egy pillanatra sem hagy kétségben, hogy a Hunyadi-párt és a köznemesség felfogását, akaratát s törekvéseit fejezi ki. Az eredetileg öt pontból álló szöveg, amelyet csak a Corpus iuris és a későbbi kutatók tagoltak hat szakaszra, parancsolólag a következő feladatokat állapítja meg : 1. Kormányzót kell választani. 2. A háborús időkben elfoglalt várakat, városokat, birtokokat és egyházi javadalmakat vissza kell adni, az újonnan épült várakat pedig le kell rombolni. Sem a birtokfoglalók, sem a jogtalan várépítők addig nem távozhatnak el az országgyűlésről, amíg kötelezettségüknek eleget nem tettek. 3. A báróknak le kell mondaniok tisztségükről, hogy azok felől az országgyűlés intézkedhessek. 4. Mindazokat a határozatokat, amelyeket a tanácskozások során a béke érdekében és az ország javára fognak hozni, meg kell tartani. 5. Minden szövetkezés, amely káros az országra, érvénytelen. A prelátusolt és bárók a közjó érdekében kötelesek támogatni az országlakosokat és teljes erejükkel szembe kell fordulniok a határozatok megszegői vei. — Ahogyan nem köznemesek voltak azok, akik várakat foglaltak el vagy építettek, ugyanúgy nem ők alakítottak ligákat sem. A határozatok ugyanazok ellen irányulnak, akiknek lemondását követelik: a bárók ellen. Nehezebb kérdés, hogy a köznemesek-e azok, akiit a bárókkal ily nyíltan szembefordultak. Kétségtelen, hogy kézzelfoghatóan egyik követelményből sincs baszna a nemességnek, hiszen nincs bennük szó adó- vagy tizedmentességről, katonáskodási kedvezményekről. A rendelkezések közvetlenül Hunyadinak és bárói t párthíveinek az érdekét szolgálják. Azonban a közbéke helyreállításával, a rend biztosításával a nemességnek is javára vannak. Mindezek alapján a követelések megfogalmazójának Hunyadi pártját tekinthetjük, híveinek és diadalra segítőinek azonban a köznemeseket.17 6 Hunyadi, megválasztatása után, mint decretumában folytatólag elmondja, hozzájárult, hogy az országgyűlés megállapítsa és körülírja kormányzói hatáskörét. A hangadók itt már a prelátusok és bárók.'A munkájuk eredményét jelentő további tíz articulust ^Hunyadi folytatólag beiktatta decretumába s azok megtartását esküvel megfogadta.1 7 ' A köznemesség számára azonnali előnyt jelentő végzések tehát kimaradtak a 175 A pozsonyiak közléséből ismertnek az élén ez olvasható : Articuli super quibus fieri debet iuramentum, a Kállay-féle felirata : Super istos articulos iurare debent omnes. 176 Fraknói (82. sköv. 1.) a „kezdeményezés jogát" a főpapoknak és az uraknak * tulajdonítja, az ő művüknek tartja a végzéseket, amelyekkel — szerinte —-az urak ,,új kísérletet kívántak tenni" a korábbi országgyűlési határozatok megvalósítására, ugyanők kívánták, hogy azok megtartására „az ország összes rendéi fejenként esküt tegyenek le" ; a köznemesség szereplése így kimerült abban, hogy ,,a végzéseket közfeíluáltással elfogadta". 177 A decreturp egyik határozatára az országnagyok már jún. 15-én hivatkoztak in eongregatione Pestyensi generali kiadott két bírói parancsukban. Ezek szerint in oonventionibus nostris generalibus tam scilicet presenti quam etiam pridie in civitate Alberegali celebratis id statutum et conclusum est ao omnium nostrum parili voluntate determinatum, ut imiverse possessiones et iura possessionaria hys disturbiorum temporibus per quoscunque minusiuste occupate hys, a quibus occupate sunt, sub penis et obligaminibus superinde institutis remitti debeant et resignari. (Dl. 13.922. és 13.923.) Szórói-szóra megegyezően utal a határozatokra Pálóczi László országbíró 1446. szept. 11-én, azonban ily — jellemző — bővítéssel: id statutum et conclusum fuerat ac omnium et universorum nobilium regni parili voluntate (Dl. 13.959.), viszont az országnagyok nov. 6-án ismét csak az omnium nostrum pari et unifonni voluntate kifejezést használják. (Dl. 13.990.) Ugyanők a szepesi káptalanhoz intézett jún. 17-i oklevelükben a jogtalanul elfoglalt birtokok visszaadását a két előbbi országgyűlés által megállapított oly büntetések
