Századok – 1957

Krónika - A magyar történészek ünnepi megemlékezései a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról - 886

A MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEI A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 40. ÉVFORDULÓJÁRÓL Mint mór előző számunkban jeleztük, a magyar történészek 1957 novemberében — a világszerte folyó megemlékezéselvhez hasonlóan — ünnepi ülésszakot tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére. 1957. november 1-én a Hadtörténelmi Intézet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és az Országos Levéltár tudományos előadóülést rendezett. Az elnökségben helyet foglalt Molnár Erik akadémikus, a Történet­tudományi Intézet igazgatója, Ember Győző akadémiai levelező tag, az Országos Levéltár főigazgatója, Horváth Miklós alezredes, a Hadtörténelmi Intézet parancsnoka, Kubitsch Imre, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője, Tóth Imre és Vinke Mihály, az ]917-es forradalom veterán harcosai. Az előadások többszáz főnyi hallgatóság előtt hangzottak el; résztvettek az ülésszakon a budapesti történész-intézmények munkatársai, történe­lem tanárok, a rokontudományok képviselői, a téma iránt érdeklődők, s többen a forra­dalom magyar veterán harcosai közül is. > Az ülésszakot Molnár Erik akadémikus nyitotta meg, majd Réti László, a Párt­történeti Intézet munkatársa „A magyar proletárforradalom — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom első követője" címmel tartott előadást. Réti László bevezetőül Marxnak és Engelsnek a proletárdiktatúrára, vonatkozó megállapításaival foglalkozott, majd Leninnek a proletárforradalom győzelméről szóló tanítását elemezte. Rámutatott arra, hogy az 1917 -es oroszországi forradalmak Lenint és a bolsevikokat igazolták: a forradalom ott tört ld először, ahol az imperializmus lánca a leggyengébb volt. A továbbiakban az előadó arra a kérdésre keresett választ, bogy miért éppen Magyarország követte elsőnek 1919-ben Oroszország példáját. Magyarország a XX. század elején társadalmi ellentétekkel telített ország volt. Félgyarmati függő viszonya Ausztriától gátolta az ország fejlődósét. Magyarországon még a XX. század elején is nagymértékben fennmaradtak a feudális birtokviszonyok, ugyanakkor a lakosság majd 25 százaléka agrárproletár volt. A magyar ipari tőke a XX. század elején gyorsan fejlő­dött, de a magyar tőkések az Ausztriától való függés és a nagybirtokos osztály politikai vezetőszerepe miatt igen kevéssé voltak felkészülve az állam és társadalom vezetésére, s a proletariátustól való félelmükben le is mondtak az önálló vezető szerepről. Az első világliáború előtti időkben a magyar társadalmi rend alapvető sajátossága a fólfeudális berendezkedés és a kapitalista gazdálkodásra váló viszonylag gyors áttérés közötti ellentmondás volt. (Erre, mint az orosz és a magyar viszonyok közötti hasonlóságra Lenin is rámutatott.) Ebből következett a magyar társadalmi berendezkedés számos ellentmondása, így : az egész magyar dolgozó nép ellentéte az osztrák elnyomással, a magyar uralkodó osztályok ellentéte az ország lakosságának több mint felét ldtcvő nemzetiségekkel, a feudális nagybirtokos osztály ellentéte a sokmillió agrárproletárral, a fiatal magyar burzsoázia ellentéte a harcos szellemű munkássággal. Az első világháború tovább fokozta ezeket az ellentmondásokat. A háború hatalmas vérveszteséget, gazda­sági visszaesést, nyomort hozott a népnek — idegen érdekekért. A dolgozók előtt nyilván­valóvá vált a háború céltalansága, kilátástalansága, A nemzetiségek a várható összeomlás­tól függetlenségüket, a parasztok földet, a munkások a kizsákmányolás megszüntetését •remélték. Mindinkább megértek Magyarországon a kapitalista társadalom forradalmi megdöntésének előfeltételei, s ezért hatottak különös erővel a magyar dolgozókra az Októberi Forradalom eseményei. Ez az oka annak is, hogy a magyar hadifoglyok tíz­ezrei csatlakoztak az orosz proletárforradalomhoz, s hogy hazatérve itthon is annak eszméit terjesztették. A magyar munkások forradalmi harcaik célkitűzését látták meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom