Századok – 1957

Szemle - Fenyő István: Az Aurora. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza (Ism. Barta István) 873

ÍZEMLE 873 „igaz magyar kultúra" megteremtése érdekében folytatott küzdelmét, stb. Herman Ottó feleségének kéziratos naplója alapján külön fejezetet szentel a fáradhatatlan tudósnak eszményképével, Kossuth Lajossal való személyes kapcsolatainak, ami egyben Kossuthnak az akkori ellenzék politikájáról alkotott véleményét is értékes adatokkal dokumentálja. A szerző ugyan állandóan hangsúlyozza Herman politikájának vezérlőgondolatát : az önálló, független Magyarország megteremtésének igényét, de hősét nem eszményíti, előremutató nézetei mellett nem hallgatja el a korszak ellentmondásos viszonyaiból és osztályhelyzetéből fakadó téves elgondolásait sem. Székely alapvető mondanivalójával, a kutatás eredményeivel általában egyetértünk, felfogása meggyőző, megállapításai megalapozottaknak látszanak. Talán a feldolgozás ós anyagkezelés módjáról jegyezhetnénk meg-annyit, hogy kissé darabos, a sok, nem mindig kívánatos szövegidézós mozaikszerűvé teszi, de azért az olvasóban Herman Ottó politikai koncepciójáról végül is kialakult az egységes, reális kép. A munkát a népszerű kiadványnál megkívánt egyszerű, világos stílus, érthetőség jellemzi s bár a szerző — elsősorban a nagyközönségnek szóló — munkája megírásánál már nem járt töretlen úton, sok tekintetben új szempontokat is tartalmazó könyvét a szakemberek — s köztük a történészek is — haszonnal forgathatják. RÁcz ISTVÁN FENYŐ ISTVÁN : AZ AURORA. EGY IRODALMI ZSEBKÖNYV ÉLETRAJZA (Budapest, Irodalomtörténeti Füzetek, 4. sz. 1955. 154 I.) A polgárosodás és a szabad nemzeti fejlődés igénye megteremti a maga irodalmát: ez a folyamat jut kifejezésre a Kisfaludy Károly majd Bajza József szerkesztette Aurora irodalmi zsebkönyv létrejöttében ós másfél évtizedes történetében. 1822-ben jelenik meg az évkönyv első kötete, akkor, amikor a bécsi abszolutizmus elleni nemesi ellenállás megtöri az évtizedes politikai szélcsendet, s 1837-ben jelenik meg utoljára, amikor az önkény egy már felébredt nemzet erőszakos megfékezésére tesz kísérletet. A két dátum között óriási utat tesz meg a magyar nemzeti irodalom s ezt az utat az Aurora tükrében színesen, sokrétűen, valószerűen ábrázolja Fenyő István munkája. A zsebkönyv megindultakor a haladó eszmék még csak elvétve bukkannak fel, a klasszicista kozmopolitizmus az irányadó, az író megvetett, lenézett személy, olvasója alig van, irodalmi központ sincs : másfél évtizeddel később a haza és haladás eszméi már átitatják az egész irodalmat, diadalra jut az irodalmi romantika, s kibontakozik az irodalmi népiesség, Petőfi ós Arany forradalmi nópiességének az előkészítője, az irodalom vezéralakjai az egész nemzet tiszteletét élvezik, széles olvasótábor alakul ki a haladó nemesség ós polgárság soraiból s Pest rftint irodalmi központ is virágzásnak indul. Az évente egyszer megjelenő Aurora sem az érdektelenség vagy anyagi nehézségek miatt szűnik meg, hanem ellenkezőleg : nem tudja kielégíteni többé a szükségleteket és átadja helyét egy hetenként kétszer megjelenő lapnak, az Athenaeumnak. E másfél évtized alatt az Aurora és a köréje csoportosuló írógárda jelenti a magyar irodalomban az újat, az előremutatót : benne jelenik meg a Zalán futásától a Himnuszon át a Szózatig minden, ami maradandó érték, új műfajokat és irodalmi irányiatokat honosít meg, eszmei tartalmával pedig fennállásának első időszakában vezetője és ösztönzője, később kísérője és segítője a kibontakozó reformmozgalomnak. A szerző az Aurora tartalmának gondos és részletes elemzésével dolgozza ki nemzeti irodalmunk történetének ezt a fontos fejezetét; eredményei a korszak történeti szintéziséhez is jól felhasználhatók. A kötetet az Aurorában megjelent művek szerzők szerinti összeállítása teszi teljessé. BARTA ISTVÁN