Századok – 1957

Szemle - Imreh István: A majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején (Ism. Csatári Dániel) 847 - Jakó Zsigmond: A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története (Ism. Csatári Dániel) 847

ÍZEMLE 847 harc során a románok Odesszában forradalmi zászlóaljakat szerveznek, amelyek rósztvettek néhány besszarábiai város fegyveres védelmében és a visszavonulás után a Krimben ós Kubánban is harcoltak. M. Roller tanulmányának újszerűsége abban áll, hogy a román —orosz forradalmi kapcsolatoknak egy olyan történelmi epizódját dolgozza fel, amely elevenen bizonyítja a két szomszédos ország népi tömegeinek együttes harcát, és a román népnek az októberi forradalom védelmében nyújtott segítségét, az emberi haladás, a társadalmi felszabadulás érdekében. CSATÁRI DÁNIEL ?T. IMREH : DESPRE INCEPUTURILE INDUSTRIEI CAPITALISTE DIN TRANSILVANIA ÍN PRIMA JUMÄTATE A SECOLULUI AL_ XIX.-LEA. (Bueuresti, Editiira Academiei Republicii Populäre Romine. 1955. 92 1.) AZ ERDÉLYI KAPITALISTA IPAR KEZDETEI A XIX. SZAZAD ELSŐ FELÉBEN IMREH ISTVÁN : A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS A SZÉKELYFÖLDÖN A FEUDALIZMUS BOMLÁSÁNAK IDEJÉN. ADATOK A XVIH. SZ. VÉGI ÉS XIX. SZ. ELEJI SZÉKELYFÖLDI NAGYBIRTOK GAZDÁLKODÁSÁRÓL ÉS A PARASZTI FÖLDEK KISAJÁTÍTÁSÁRÓL (Bukarest, Állami Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1956. 162 1.) JAKÓ ZSIGMOND : A MAGYARPATAKI ÉS A KALINI HAMUZSÍR-HUTA TÖRTÉNETE. ADATOK AZ ERDÉLYI KAPITALISTA ERDŐGAZDÁLKODÁSNAK ÉS A NAGYBIRTOK IPARI VÁLLALKOZÁSAINAK A KEZDETEIRŐL (Bukarest, Tudományos Könyvkiadó. 1956. 104 1.) Három Romániában megjelent könyv fekszik előttünk s mindhárom az erdélyi kapitalizmus kezdeti fejlődésének bizonyos kérdéseit tárgyalja. Imreh István román nyelvű könyve a kapitalista ipar kezdeteiről rajzol átfogó képet, egy sajátos színezetű terület, a Székelyföld nagybirtokos gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról szól magyar nyelven írott munkája, jakó Zsigmond pedig egy erdélyi földbirtokos család olyan vállalkozását tárgyalja, amelyben már a kapitalista viszonyok csírái is jelentkeztek. Tematikai azonosságuk mellett e három munkát néhány közös módszerbeli sajátosság is egybefűzi. Mindhárom ugyanis kiindulópontnak tekinti Marx és Lenin a kérdésre vonatkozó általános érvényű megállapításait, felhasználja a romániai (Bujor Surdu, Dani János), s a magyarországi kutatók (Mérei Gyula, Pach Zsigmond Pál, I. Tóth Zoltán, Trocsányi Zsolt) megfelelő eredményeit, a polgári szerzők adatait, eddig nagyobbrészt ismeretlen levéltári és sajtó anyagot dolgoz fel. S bár a szóbanforgó munkák általános érvényű kérdéseket is tárgyalnak, szerzőik pedig néhány esetben azonos jellegű megállapításokra jutnak, egyidejűleg külön mondanivalóval is gazdagítják a kapitalista fejlődés kezdeteire vonatkozó eddigi ismereteinket. * Imreh István először tesz kísérletet arra, hogy megrajzolja az erdélyi kapitalista ipar kialakulásának legfontosabb vonásait. E gazdaságtörténeti jellegű célkitűzés sikeres megoldása mellett egyúttal képet nyújt az erdélyi népek : románok, magyarok, szászok történetének gazdasági egybefonódásáról is. .Munkáját nagyrészt a korabeli sajtóanyag ós a rendelkezésére álló levéltári anyag alapján írta meg. Á bevezetőben a szerző megjelöli kutatásának céljait. Ezek : az ipar fejlődésének, a manufaktúrák száma növekedésének, azoknak a körülményeknek a vázolása, amelyek az ipart kapitalista fejlődésének útjára lökték, továbbá a bérmunka meghonosításának és a termelőeszközök fejlődésének a tárgyalása. A munka első fejezete ezeknek a cél-