Századok – 1957

Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46

A MAG TAR RENDI ÁLLAM HÜNYADI KORÁBAN 81 akiit a megnyugvást nem fogadják el s megsemmisítésükre általános felkelés formájában fel kell készülni. A határozott magatartást halaszthatatlanná teszi, hogy a béke bizto­sítására jó ideje tartó törekvések sikertelenek maradtak, sőt félni lehet, hogy a magán­érdeküket a közjó elé helyezők miatt még távolabbra kitolódik annak helyreállítása. Másodszor, mielőtt a kívülről külföldiek által okozott károk helyrehozatalára lehetne gondolni, előbb a belháborúnak kellene végetvotni és a kölcsönös kártételekkel felhagyni. Végül, mivel a törökök az országot naponkinti betöréseikkel súlyosan veszélyeztetik, meg kell keresni, sőt meg is kell találni az eredményes védekezés módját. A tanácskozás résztvevői egyértelműleg úgy találták, hogy a három kérdés, rendkívüli fontosságuk miatt, az ő részleges határozatukkal nem dönthető el s mert az, ami mindenkit egyaránt érint, eredményesebben és érettebben igazítható el, ha mindenki részt is vesz a hatá­rozat meghozatalában, éppen ezért „a magyar királyság gazdagjainak és Szegényeinek egész egyetemét"13 8 össze kell hívni Rákosra, az eljövetelt örökös hűtlenség büntetése alatt rendelve el. A brassóiakat természetszerűleg csak néhány megbízottjuk elküldésére hívta fel Ulászló, a megyékhez intézett meghívók azonban valószínűleg fejenkinti meg­jelenésre adtak utasítást. Arról, hogy az országgyűlés egyáltalán összejött-e, nincs tudomásunk.13 0 Tamási László még október 30-án som tudta, hogy egyáltalán megtartják-e ezt a eongregatio nobilium-ot. Csak annyit tudott írni Töttös Lászlónak, hogy vele együtt kész elmenni arra, ha meghívót kapnak és előzőleg megállapodhatnak egymással.14 0 1442 nyarán Ulászló gyors egymásutánban két országgyűlést tartott, sőt egy harmadikat sietve, még az ősszel szándékozott összehívni. A szokatlan jelenségnek az a magyarázata, hogy sok megye távol maradt azokról. Mindazok, amelyek az Erzsébettel tartó főurak, elsősorban Giskra irányítása alatt állottak. A király természetesen másképp tüntette fel és színezte ki a fejleményeket. Tagadhatatlanul hangulatosan, gyakorlott tollra valló érveléssel ecsetelte a maga és az ország helyzetét a megyékhoz intézett július 12-i meghívóiban.14 1 Ezek szerint minden figyelmes szemlélő, aki a Magyarországot napról-napra sújtó oly sok bajnak és kártételnek okát fürkészi, azt kénytelen megállapí­tani, hogy itt az emberek hajlamosak a saját helyzetüket megnehezíteni, s ugyanakkor nem veszik figyelembe, sőt elhanyagolják mindazt, ami alkalmas a közállapotok meg­javítására és a felforgatók zavargásaitól való mentesítésére. Mindenki tudja, folytatja Ulászló, mily nagy gondot fordított arra, hogy megtalálja az utat, amely elvezet az ország megnyugtatására és a napról-napra marcangoló ellenségtől való megszabadítá­sára, azonban mindég nélkülöznie kellett az ország communitasa részéről a segítséget, amellyel megkezdett művét éppen annak érdekében befejezhette volna. Mivel pedig nincs király, aki alattvalóinak támogatása és segítsége nélkül kormányozhatná államát, az elmúlt napokban sok levelet, felhívást, rendeletet bocsátott ki, csakhogy összegyűjt­hesse az ország communitasát, határozni a közjó felől. Bár sokan, így maguk a szabol­csiak is, ügyet sem vetettek utasítására, mintha nem várnának jót kezdeményezésétől, mégis most itt Budán jelentékeny számban összegyűltek összesen 35 megyéből. A meg­jelentek egyértelmű elhatározással igen sok hasznos rendelkezést hoztak a belviszályok lecsendesítése és a béke helyreállítása érdekében. Mivel azonban szükséges a dö tésok végrehajtását biztosítani vagy, ha úgy látják jónak a gyűlés részvevői, módosítani azokat, a főpapok és bárók hozzájárulásával egyhangúlag elhatározták, hogy augusztus 10-én Nagy­hatvanban új és a mostaninál népesebb országgyűlést fognak tartani, amelyről egyetlen birtokos ember sem maradhat el, hacsak valami rendkívül fontos ügy nem akadályozza. Köteles tehát mindenld, a mostani decretumban megszabott büntetés terhe alatt, meg-138 totam universitatem divitum et pauporum huius regni nostri Hungarici. 139 Teleki (I. k. 267. 1.) bizonytalannak tartja az országgyűlés megtartását. 140 Zichy okmt. XII. lt. 163. 1. 6 Századok

Next

/
Oldalképek
Tartalom