Századok – 1957

Szemle - CSEHSZLOVÁKIA TÖRTÉNETE. I. KÖT. (Ism. Niederhauser Emil) 834

836 SZEMLE A könyv a régebbi és különösen az újabb történetírás eredményeinek felhasználásával készült, bőséges adatai általában megbízhatóak és pontosak. Néhány pontatlanság természetesen adódik ilyen kötetben is, néha talán csak sajtóhibáról van szó. Így a 227. lapon a török támadás miatt kialakult soknemzetiségű állam prolémájával kapcsolatban azt írják, hogy már Zsigmondnak sikerült Csehországot, Magyarországot és az osztrák tartományokat egy kézben egyesítenie, holott az osztrák tartományok birtoklásáról ebben az esetben nem beszélhetünk. Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencről festett arcképénél az elkészülés időpontjaként az 1809-os évet adják meg, ami persze tévedés. A szlovák nép történetében jelentős szerepet játszó Jánosík-fóle csapat tárgyalásánál a könyv megemlíti, hogy Jánosík a Rákóczi-féle szabadságharc résztvevője volt, holott erre nézve nincs semmiféle adatunk ós a szlovák hagyomány sem így tartja számon Jánosík alakját. Mint már említettük, a könyv a szakemberek mellett tulajdonképpen elsősorban a szélesebb érdeklődő nagyközönség számára készült. Ennek tulajdonítható, hogy egyes problematikus, az eddigi kutatás által kellőképpen fel nem derített kérdések esetében a szerzők óvatosan foglalnak állást ós nem értékelik teljes mélységükben az egyes történeti jelenségeket. Az Előszóban maguk is utalnak arra, hogy az első korafeudális államalakulatok jellegének a kérdése, a XIV. századi Csehország jelentős fellendülése vagy a 48-as forradalom gazdasági előzményei nincsenek még kellőképpen tisztázva. Ehhez hozzá lehetne sorolni, hogy a második jobbágyság fejlődésének kérdését ugyancsak elég óvatosan kezelik a szerzők, vagy példaképpen felhozhatjuk Jan Kollár kérdését : a könyv világosan megmutatja Kollár helyét és szerepét kora kulturális fejlődésében, de a reakciós pánszlávizmust előkészítő szláv kölcsönösségi elméletről vagy Bécshez fűződő kapcsolatairól sokkal kevesebbet olvashatunk. Nem kétséges, hogy egy Csehszlovákia történetével foglalkozó munkától nem kérhetjük számon egész Kelet-Európa, móg kevésbé egész Európa történetének akárcsak felvázolását sem. A könyv azonban kissé egyoldalúan koncentrálja a figyelmét csupán a csehek ós szlovákok történetére ós az egyetemes történeti összefüggéseket, amelyek pedig kellő perspektívát adhatnának az egész történeti fejlődésnek, alig érinti. Ez alól csak a csehszlovák—orosz kapcsolatok a kivételek, a XVIII. század végétől ezek jelentőségét a könyv megfelelő mértékben hangsúlyozza. Ez természetes, már arra való tekintettel is, hogy a könyv orosz nyelven és elsősorban az orosz közönségnek íródott. A- kötetet igen sok és a legtöbb esetben jói válogatott képanyag egészíti ki, korabeli illusztrációk, festmények, műemlékek ábrázolása, sok középkori miniatúra, amelyek a mindennapos életet mutatják be, a korai történetet tárgyaló részeknél régészeti leletek. Sajnálatos viszont, hogy egynéhányszor a múlt századi jelentős történeti festő, Mikulás Ales illusztrációit is közlik, amelyeknek a maguk korában megvolt a művészi értékük és a cseh nemzeti öntudat erősödésében játszott szerepük, de nem illenek bele ebbe a kötetbe, amely elvben, mint látjúk, korabeli hiteles szemléltető anyaghoz ragaszkodik. 11 nagyobb térképet is mellékeltek a kötethez, ezek általában jól áttekinthetőek és komoly segítséget nyújtanak a tárgyalt anyag megértéséhez. Nem tartjuk azonban egészen helyesnek, hogy szlováklakta területként tüntetik fel már a korábbi középkortól kezdve pontosan a mai Szlovákia területét, hiszen ez még ma sem felel meg teljesen az etnikai határoknak. A részletes név- és helynév-mutató mellett a kötet 15 lapon igen részletes, a három fő korszakhoz alkalmazkodó bibliográfiát is közöl, ezen belül különválasztja a marxizmus—leninizmus klasszikusainak a korra vonatkozó útmutatásait, a forráskiadványokat és a feldolgozásokat. Az orosznyelvű irodalmat természetesen eléggé nagy terjedelemben közli, mellette a cseh irodalmat is, különösen az újabb marxista irodalmat, ós fontosabb német, lengyel vagy más nyelvű munkákat is felemlít. Sajnálatos azonban, hogy a Szlovákia vonatkozásában fontos magyar irodalomból csak Acsády Ignác szlovák nyelvre lefordított jobbágyság-történetét, valamint Arató Endre és Heckenast Gusztávszlovák nyelven is megjelent tanulmányait vették fel, magyarnyelvű munkákat egyáltalában nem sorolnak fel. Az új marxista magyar történetírásnak van már nem egy munkája, amely a szlovákok történetére nézve is sok új adatot és szempontot vet fel, de a régebbi polgári történetírás néhány terméke is anyagában egyelőre nélkülözhetetlen a szlovák történelem iránt érdeklődők számára. Az itt ismertetett kötet méltóan sorakozik a Szlavisztikai Intézet korábban kiadott szintézisei mellé, nagy segítséget nyújt a szakemberek számára is. Kívánatos volna, hogy a móg hátralevő két kötet is minél előbb napvilágot lásson és így a baráti országok története iránt érdeklődők teljes összefoglaló képet kaphassanak az egyes kelet-európai népek történeti fejlődéséről. NIEDERHATTSEB EMIL