Századok – 1957

Közlemények - Tilkovszky Lóránt: Román jobbágyok mozgalmai Erdélyben és a Tiszántúlon 1831-ben 773

782 TILKOVSZKY LÖBÁNT nem adják. Ugyanígy járt a szolgabíró a tőtösi (Gro$i) és őssi (Auseu) bírákkal, akik szintén nagy paraszttömeg kíséretében jelentek meg, így biztosítva magukat az erő­szakkal szemben, míg a velük jött parasztok egyúttal mintegy ellenőrizték is és hatá­rozott fellépésre késztették bírájukat, Amikor a lokki, tőtösi és őssi csoportok elhagyták a falut, a szolgabíró a gégén vi bírának adta azt a parancsot, hogy a lázadó bírákat, mindenekelőtt a lokki bírót, fogassa el. Miiicza Flora bíró azonban kereken kijelentette, hogy ,,e szerént őtet is csak tegyék vasra, mivel a helység pecsétjét ő sem fogja soha előadni". A fia csak biztatta apját : „Ne add ki apám a pecsétet, ha lehuzat is a szolgabíró! Huszonötnél többet nem vágat rajtad ; de ha megölnének is, dicsőség lenne a faludért meghalni!" A szolgabíró vasra verette a parancsát megtagadó gégényi bírót a fiával együtt, s őröket adván melléjük, Váradra akarta őket kísértetni Kerdényi Antal főszolgabíróhoz. Útjuk azonban át­vezetett Tőtösön, s ott a lakosok őket megszabadították. A szolgabíró hiába üzent rá Hámosra is, Popa Flora helybeli parochus ellenállásra biztatta a népet : „IIa tüzet is raknak rátok, a pecsétet ki ne adjátok!" Hasonlóan viselkedtek a tinódiak (Tin&ud) is. Szurdokon (Surduc) Pap l'ántye helybeli parochus tüzelte fel a népet a pecsét kiadásának megtagadására. Alsó- ós Felsölugoson ugyancsak megtagadták az engedelmességet és az úrbéres tartozások teljesítését. Rév helységébe esküdtjét, Sulyok Józsefet küldte ki a szolgabíró, hogy himlő­oltási bizonyítvány megpecsételíetésével kísérletezzék. Érkezésére félreverték a harangot, s a Gabrián- Nucz vezérlése alatt összegyűlt nép kijelentette : „a pecsétet semmiképpen ki nem adják, nehogy a királyi felségnek az ő nevekben írjon a földesuraság, hogy ők földesuroknak továbbra is megtartani kívánják". K lázadás láttán az esküdt vasra akarta veretni a helység bíráját, de a tömeg azt kiabálta, hogy vas nincsen a helységben, és figyelmeztette az esküdtet, hogy „ha a bírót felakasztaná is, ők olyan erővel vannak, hogy az akasztófáról is levennék". Sonkolyosra (Soncoius) személyesen szállt ki a szolgabíró. A helységhez a Körösön közeledő tutaját vasvillás strázsák már előbb kikötésre kényszerítették. A félrevert harang szavára hatalmas tömeg vette őt körül a parton, élén a helybeli paroehussal, Brindás Gáborral. Draveczky szolgabírói tekintélyét semmibe se vették : égy Jank Vaszali nevű paraszt kalappal a fején lépett oda a szolgabíróhoz, s midőn ezért a szolga­bíró kíséretében volt perzekutor arculvágta, vasvillához kapott.7 3 Draveczky ekkor már arra az elhatározásra jutott, hogy a lázadók ellen katona­ságot kér. Sömbory Imre alispán augusztus 21-i intézkedésére Jirzsa Antal kapitány és Kukulevieh Elek főhadnagy parancsnoksága alatt egy század katonaság ment a mozgal­mak színhelyére.7 4 A szalontai járásban nem találkoztak ellenállással, a Körös-völgyén azonban igen. Itt a parasztok éjnek idején még most is doronggal fegyverkezve jártak. Bánlakán Kapotsan Ilié a harang félreverésével újabb zavart akart előidézni. Brátkán Zaf Boka azt mondotta, hogy „ha a katonák mindenekből kieszik is, a helység mégsem adja ki a pecsétet.". Ille Paskuné, tőtösi lakos, ,,az élesdi sóház pajtájánál ismételve azt beszéllette, hogy ha a falubeli strázsák hírt adtak.volna a katonák jövetele eránt, a hely­béliek fére vervén a harangot és a katonákra menvén, azokat megölnék, s önnön maga is vagy öt katonát, kivégzett volna."7 5 A mozgalmaktól megbolygatott megye rendjének visszaállítását kívánta szolgálni Laicsák Ferenc nagyváradi megyéspüspök még augusztus 16-án kiadott pásztorlevele. Fbben kikel bizonyos „rosszérzésű leselkedők és nyomorult szóhajtók" ellen, akik „nem átallanak százféle hamis ós költött híreket, kézzelfogható szemtelen hazugságokat terjeszteni", a népet „makacs engedetlenségre, vakmerő cselekedetekre és rendetlen ki­esapongásokra bírni." Reméli, hogy a parasztok ezeket vissza fogják utasítani, „az ő borzasztó setétségekbe, honnét előbújtak", s Pál apostol szavaival figyelmezteti a parasztságot : „minden világi hatalomnak magatokat alája vessétek, mert nincs hatalom, csak az Istentől ; valaki tehát a hatalomnak ellene áll, az Isten rendelésének áll ellene." (Rom. 13, 2.)7 e A megyei tisztviselők és uradalmi tisztek katonai asszisztenciával fogdostatták össze a felkelőket, akik felett a megyének két rendkívüli fenyítőtörvényszéke hozott Ítéletet. A szalontai járásban (a nagyváradi káptalan falvaiban) lefolyt mozgalmak 73 Az Élesden 1831. szept 2-a és 7-e közt tartott fenyitőtörvényszék jegyzőkönyve.Uo. — A Szurdokra vonat­kozó adat: D. Bihar m. 1832. évi közgyűlési jegyzőkönyv 970 és 344« sz. alatt; az Alsó- és Felsőlugosra vonatkozó adat : O. L. M. Kanc. Ein. 2413/1831. 74 „Jelentése a Körös-völgyi lázadás dolgába Élesden tartatott törvényszéknek." 1). Bihar m. Közgy. ir. 1831. V. f. 680. sz. 75 Lásd a 73. sz. jegyzetet. 7* Országos Széchényi Könyvtár 1.831. évi aprónyomtatványok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom