Századok – 1957
Közlemények - Baksay Zoltán: Czelder Orbán a Rákóczi-szabadságharc brigadérosa 751
CZELDER OKBAN, A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC BRIGADÉROSA 771 felesége ugyatiebbeu az időben 1717. október 16-án adta be kérelmét a kamarához, amelyben saját ingó vagyonát követeli vissza, amit férje vagyonával együtt lefoglaltak. A vagyonelkobzást viszont csak az elitólt halála után szokták végrehajtani.12 5 * Czelder Orbán hadvezetői, szervezői működéséről összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg : mindenekelőtt kiváló szervezőképessége emelte a kuruc hadsereg legjobb parancsnokai sorába. Szervezési tapasztalatait — melyeket polgári foglalkozása közben szerzett, s a császári hadseregben gyarapított a szabadságharc vezetői mindenkor felhasználhatták. Czelder elsőnek vette ki részét a kuruc hadsereg regularizálási munkálataiból. Toborozta a mesterembereket a hadiipar és a vármegerősítő munkálatok számára. A szabadságharc hanyatló szakaszában a hadsereg létszámának növelése érdekében a hadi szolgáltatás új módszerét dolgozta ki a hatáskörébe tartozó vármegyék területén. Nagy sikerrel szervezte a hadsereget a szabadságharc kritikus időszakaiban, egyes nagyobb csatavesztések után, amikor a kuruc főtisztek többsége nem dicsekedhetett iiyen eredményekkel. De megmutatkozott rendkívüli szervezőkészsége a szabadságharc bukását követő években is, mikor a győztes császáriak tobzódása közepette felkelést robbantott ki a Szepességben. Czelder hadsereg-szervező sikereinek titka — tehetségén kívül — a Felvidék nemzetiségi jobbágyai és a városok plebejusai iránt érzett szeretetében és ennek visszahatásaként jelentkező népszerűségében rejlett. Bátran mondhat juk, hogy Czelder-népszerűsége a Felvidéken Bottyánéval vetélkedett. A szabadságharc kitörése utáni első években hangot adott a polgárság vallásos sérelmeinek, és a vallásszabadság talaján állva, hatalmi eszközöket is igénybe véve, ahol tehette hatálytalanította az ellenreformáció erőszakos intézkedéseit. Mindenkor védte a lakosságot a.katonaság túlkapásaival szemben és szigorúan büntette az erőszakoskodó katonát. Elnyerte a városi polgárság és a szlovák jobbágyok szeretetét és ragaszkodását, melyet a szabadságharc érdekében használt fel. A nép iránta tanúsított bizalma különösen a szabadságharc hanyatló szakaszában nyilatkozott meg, amikor a jobbágyok elkedvetlenedése már nagymértékben megmutatkozott. A kuruc táborban általános volt a panasz, hogy kötéllel kell fogni a katonát, ezzel szemben Czelder ha voltak is nehézségei - továbbra is sikeresen folytatta toborzó tevékenységét, harcra lelkesítő szavai visszahangra találtak a felvidéki lakosság körében. A Czelder kezére bízott ezrednek mindig ezren felül volt a létszáma. Maga Bercsényi írta a trencséni csata után, hogy bár csak Czelder Orbán „érkezhetnék", mert ahhoz „inkább gyülekezik a föld népe is — de így nincs haszna". Czelder népszerűségét bizonyítja Okolicsányi Mihály árvái alispán levele is, melyben arról ír a fejedelemnek, hogy : „Bizony az Úr-Isten megsegítene bennünket, mert evvel az emberséges resolutus Óbesterrel készek vagyunk mindnyájan fegyvert fogni." Még beszédesebben bizonyítja ezt a lőcsei polgárok példája, akik a város 1709 1710-es ostroma alkalmával Czelder iránti ragaszkodásuk kifejezéseként felajánlották 14 éves gyermekeiket is a városfalak védelmére, s megosztották házukat és élelmüket az ínséget szenvedő katonákkal. Czelder néppel való összeforrottságának nagyszerű tanújelét adták az 1714-es események, mikor hívó szavára 1200-an jelentkeztek a császáriak elleni harcra. Czelder nemcsak mint hadszervező, de mint parancsnok, hadvezető is megérdemli, hogy a kuruc hadsereg legkiválóbb tisztjei közé soroljuk. Parancsnoki erényeinek szembetűnő jelei; széleskörű katonai tudás, igazságossággal párosult fegyelmző erő, katonáiról való mindekori gondoskodás voltak. Nagy gondot fordított katonái kiképzésére, melyet rendszeres gyakorlatoztatásokkal valósított meg ; s hogy ezt nem csinálta rosszul, annak bizonyítékát adja az a tény, hogy nemcsak saját, de más ezredek, sőt a fejedelem palotás ezrede részére is képzett ki újoncokat. Ezredében kemény fegyelmet tartott, szigorúan fellépett a szökevényekkel és az árulókkal, a lakossággal önkényeskedőkkel szemben, ezredének egységét, szilárd fegyelmét szem előtt tartva, nem riadt vissza a haditörvényszék és a halálbüntetés alkalmzásától sem. De nemcsak követelt katonáitól, hanem törődött is velük. Czelder Orbán nemcsak fegyelemre nevelte katonáit, de beléjük oltotta a férfias bátorság, a szilárd helytállás nemes eszméit is, ugyanakkor a nehézségek elviselésére nevelte őket. Nevelésének eredménye mutatkozott meg a trencséni csata kezdetén, amikor maroknyi csapatával hősiesen ellenállt a sokszoros túlerőnek, és a csata végén, amikor a felbomló kuruc sereg legszilárdabb egységeivel a vágsőkig harcolt. Ez a nevelés aratta gyümölcseit az 1708 decemberi stureci harcokban, amikor az 1300 — 1600 méter magas "» Uo. 16*
