Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
72 MÁLYTJSZ ELEMÉR érvényesítette érdekeit a nemesség, még pedig részben új articulusok segítségével, részben a pozsonyi; kötelezettségek módosításával. Korlátozta a prelátusok és bárók hatalmát annak kimondásával, hogy egyszerre senki sem tarthat közülök két — egyházi és világi — méltóságot kezében, továbbá az idegenek tisztség- vagy birtokadományban való részesülését tiltó választási ígéret oly bővítésével, hogy a prelátusok és bárók nem alkalmazhatnak külföldieket, Cilleinek és Brankovics Györgynek pedig ily mágnások közül névszerinti kiemelésével.10 9 A külföldiekben a magyar bárók nem láttak vetélytársakat, elvi kifogásuk nam is volt érvényesülésük ellen. Csupáix azt kívánták, hogy várakat, birtokokat, tisztségeket, főpapi és bárói méltóságokat ne kapjanak az ő tanácsuk nélkül. Nem így a köznemesség! Ez a választási ígéretet a tanácsuk nélkül szavak kihagyásával egyszerre általános tilalommá változtatta át.110 Még kevésbé volt szándékuk a nagybirtokosoknak a saját helyzetüket megnehezítve, megakadályozni a királyi jogoknak és a korona jogainak vétel vagy zálog címén történő megszerzését. Csak azt kötötték ki Pozsonyban, hogy az eladás vagy zálogosítás az ő tanácsukból történj ék. Velük szemben a köznemesség kategorikusan megtiltotta az elidegenítést, s hogy szavának nagyobb súlya legyen, hozzátette : sem bárkik tanácsával, sem tanácsa nélkül.11 1 Ez a módosítás már azt is jelzi, hogy a köznemesség, amidőn szembe fordult a nagybirtokosokkal, a királyi hatalmat megerősíteni törekedett. Szándékáról további három vonatkozásban is tanúságot tett. A királyi jövedelmi forrásokra vonatkozólag a nagybirtokosok a pozsonyi feltételekben elfogadtatták az uralkodóval, hogy azokról a jövőben csak az ő beleegyezésükkel fog határozni. Szándékukat a javukra szolgáló feltétel kihagyásával a nemesség áthúzta.11 2 Még erőteljesebben szállott síkra a nemesség a szilárd királyi hatalom mellett a tisztségek felőli rendelkezés kérdésében. Amíg a nagybirtokosok megígértették Alberttel, hogy azok felől nem intézkedik, még csere alakjában sem,11 3 a nemesség ezt a rendelkezést pontosan ellenkező értelművé alakította át, sőt az uralkodó számára egyenesen korlátlan hatalmat biztosított: A királynak teljes szabadságában áll világi tisztségeket, minden tanács nélkül, magyar nobilium származik s azzal igyekezett halni a polgárokra, hogy ártatlanul kivégezve őt, magultra haragítanák annak atyafiait, akik a kormányzó, Újlaki Miklós erdélyi vajda, a nádor és az érsek kúriájában szolgálnak. (Pozsony város lt. Középkori oklevelek. 4409. sz. O. L. Filmtár.) Forgách annalt ellenére sem vonta kétségbe a város bírói hatalmát, hogy a polgárok Kalászit egyszerű gyanú alapján marasztalták el, mintha a nála talált kehely rablásokból származott volna, noha azt urától fizetés fejében kapta. Ezek szerint nem érvényesült Zsigmond 1421-i általános határozata, amely szerint a városi hatóságok nem ítélkezhetnek a területükön bűntettet elkövető nemesek felett s ezeket rendes bírájuknak kell átadni (Hazai oltmt. VII. lt. 447. 1.), az 1439-i decretum rendelkezése pedig elvi jellegű maradt. 108 A decretum 8., 5. és 25. articulusai, a hitlevél 3. pontja. no Wostry, i.m. II. k. 146. 1. 3. pont: Nec castra, fortalitia, metas, possessiones, honores, prelaturas, baronias absque consilio consiliariorum nostrorum Hungarie con-feremus. Az aláhúzott szavak hiányzanak a decretum 5. articulusából. 111 16. art. : nec cum consilio nee sine consilio. 112 A decretum 6. articulusából ennek megfelelően hiányzik a hitlevél negyedik pontjának következő ldtétele : cum consilio consiliariorum nostrorum Hungarie. ( Wostry, i.h.) 113 Honoresque, comitatus, castellanatus, prelaturas, baronias et qualiaeunque negotia regni et corone Hungarie predietormn absque consilio et consensu prelatorum et baronum Hungarie consiliariorum nostrorum non tractabimus, mutabimus vei disponents. ( Wostry, i.m. II. lt. 147. 1.)
