Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
70 MÁLYTJSZ ELEMÉR az év nyarán Vas megye négy szolgabírája és az universitas nobilium egy birtokfoglalási ügyben ítélkezve, a nyertes fél visszahelyezésére adtak utasítást az alispánoknak.10 2 „Alispánjaink kötelesek a réteket visszaadatni", „alispánjainkat utasítottuk, hogy védjék meg" a jogos birtokost — ezek a kifejezések nem hagynak kétséget, hogy a megye szerint nem az ispánt illeti a döntő szó, másrészt az alispánok bármennyire familiarisai uruknak, engedelmesen teljesítik a nemesség határozatát. A köznemesség otthoni megerősödésével párhuzamosan illeszkedett be az állam sorsának intézői közé. Alkalmat erre az országgyűléseken szerzett és biztosított magának. A magyar állam szervezetének Hunyadi korában legjellegzetesebb vonása ' kétségtelenül az országgyűlések gyakorisága. Mivel pedig a főpapok és főurak tanácskozása attól fogva lesz országgyűléssé, amióta a megbeszéléseken résztvesznek a nemesség képviselői, a sok diéta önmagában is tanúsítja a köznemesség érvényesülését. A főurak Zsigmond uralkodása alatt tudatosan ellene szegültek a király időnkint felmerülő tervének, hogy a köznemesség bevoná- , sával, országgyűlések tartásával próbáljon magának támaszt biztosítani velük szemben. Mint a konstanzi zsinat idején, amidőn belenyugodtak ugyan > az országgyűlés összehívásába, de azt már megakadályozták, hogy a köznemességre kedvező királyi előterjesztések decretumba foglaltassanak. Helyzetüket kétségtelenül megkönnyítette, hogy Zsigmond maga is szívesen kormányzott velük, hiszen részben barátai és asztal társai voltak s csak végső szükség esetén i lett volna kész a számára bizonytalan, nehezen megismerhető és kezelhető < tényezővel, a köznemességgel politikai akciókat kezdeni. Ha tehát tartott is félévszázados uralma alatt egy-két országgyűlést, amelyeken a nemesség megyénkint négy-négy követtel képviseltette magát s az itt hozott határozatok előkészítésébe a megyéket tervszerűen be is vonta, amennyiben javaslatait jó előre közölte velük, hogy megvitathassák azokat, képviselőiket pedig megfelelő instrukciókkal láthassák el, mindez nem valami reformvágynak a bizonyítéka. Csak annak az — egyébként fontos — ténynek, hogy a nemesség már készen áll politikai szerep vállalására, öntudata is megvan s ennek oly nyomatékkal ad kifejezést, hogy a nagybirtok uraival el tudja fogadtatni: ő is beletartozik a regnum fogalmába, sőt ő a képviselője az országnak. Ezzel a kifejezéssel, amely a nemességet a nagybirtokosokkal elvileg egyenrangúnak mutatja, először az 1435. évi II. decretum bevezetésében találkozunk, hogy azután az 1439-i országgyűlés résztvevői ily formában megismételjék : „Prelátusok, előkelők és nemesek, akik a magyar királyság egész testét képviselik."10 3 Ennek az 1439 májusában Budán tartott országgyűlésnek a decretumáról egyöntetű a felfogás, hogy új korszak beköszöntét tanúsítja.10 4 A királyi hatalom korlátozása és ugyanakkor a prelátusok, a bárók és a köznemesség 102 Hazai okmt. I. k. 352. 1. 103 Kovachich: Sylloge I. k. 56. 1. 104 Marx szerint az országgyűlésen „a mágnások új alkotmányt vívnak ki". (Lándor B.: Marx jegyzetei a magyar történelemről. A Történettudományi Intézet értesítője. I. évf. 10—12. sz. [1950. okt.-dec.] 131. 1.) Ladányi Oedeon úgy látja, hogy Albert uralkodása ,,új fordulatot, sőt korszako* alkot a magyar alkotmánytörténetben". (A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmári békekötésig. Debrecen, 1871. I. k. 258. 1.) Az általános magyar közfelfogást tükrözik Holub J.: A magyar alkotmány történelem vázlata. Pécs, 1844. 176. sköv. 1., Eckhart F.: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1£46. 42. 1. V. ö. még Huber, A.: Österreichische Reichsgesckichte. Geschichte der Staatsbildung und des öffentlichen Rechts. Prag-Wien-Leipzig, 1895. 111. 1.
