Századok – 1957
Tanulmányok - M. Somlyai Magda: Turkevei szegényparasztok küzdelme a földért 1945–46-ban 716
TCBKEYEI SZEGÉKYPARASZTOK KÜZDELME A FÖLDÉRT 1945—46-BAN 727 küzdelmüket úgy fogta fel, mint egy több évszázadig lefojtott földéhség gátszakítását, annak számára végső soron az volt az igazság, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. •Turkevén a földtulajdonosok ellenállása, ha nem is ment át rögtön ellentámadásba, de korán jelentkezett. Erre mutat az, hogy már május 20-án a szegényparasztoknak nagy tömegdemonstráció keretében kellett kifejezésre juttatni földhöz való ragaszkodásukat. Erről a népgyűlésről a legközelebbi földigénylő bizottsági ülés így tudat bennünket. ,,A turkevei földigénylők 1945. május 20-án gyűlést tartottak a helyi Kommunista Párt rendezésében. Ott meghallgatták a Földigénylő Bizottság beszámolóját. Az igénybevett elkobzott és kiosztásra javasolt cca. 7400 k. hold földből cca. 2100 kat. holdat a Megyei Földbirtokrendező Tanács nem hagyott jóvá. A gyűlésen megállapítást nyert, hogy ezeken a földeken mindig a földmunkásnép verejtékezett. Ők védték a harctereken is vérük feláldozásával, míg a tulajdonosaik csak a termésből tobzódtak, a munkásoknak morzsákat is alig juttattak. Most pedig, mikor ezért a kedves földért veszéllyel kellett volna szembe nézni, azonnal eldobták maguktól. Pedig tisztában kellett lenniök azzal, hogy ezt többé birtokba nem vehetik és mert mégis mindent latba vetnek érte, rafinériát, leleményt, huncutságot, sőt még a maradék javakat is. A nagygyűlés elhatározza, hogy a kiosztott föld minket illet, nekünk kell és azt a Földigénylő Bizottság fellebbezze meg a Megyei Földbirtokrendező Tanácson keresztül az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, teljes megokolással minél előbb, a legrövidebb úton, hogy időt se veszítsünk, nem pedig földet. De egyben elhatározza a nagygyűlés, hogyha mégis lenne volt érdemtelen, aki visszakapná a földjét, akkor munkálja meg önmaga. Ne számítson arra, hogy ezt valaki neki bemunkálja vagy learassa. Vita keletkezik, hogy a nagygyűlés azon megállapítása, hogy nem volt kellően alátámasztva a Földigénylő Bizottság javaslata az elkobzásokat illetően, fz a kifejezés inkább fogalmazási hiba, nem alap arra, hogy bizalmi (értsd : bizalmatlansági. S. M.) indítványt lehessen tenni.23 A Földigénylő Bizottság elhatározza, hogy a felterjesztésnél figyelembe veszi a, Megyei Földhivatal rendelkezéseit a fellebbezésnél is s nem az egész felosztási tervet, hanem csak azon birtokokra vonatkozó határozatokat fellebbezi meg, amelyek sérelmesek. Különben az illetők népellenes és fasiszta, reakciós magatartása nyilvánvaló és ebben az idő rövidsége, valamint a földreform gyors végrehajtása miatt a Földigénylő Bizottságnak nem volt módjában kellően tájékozódni, konkrétumot szerezni."2 4 A turkevei szegényparasztok jó politikai érzéke mutatkozott meg abban, hogy bizalmatlanul nézték a Megyei Földbirtokrendező Tanács munkáját, intézkedéseit kritikusan fogadták, a rájuk nézve sérelmesekkel szemben készek voltak harcolni. A megyei földbirtokrendező tanácsokról, de mindenekelőtt a földhivatalokról tudni kell, hogy korántsem voltak olyan demokratikus érzelmű testületek, mint a községi bizottságok. Tagjainak egy részét, mint szakértőket, egyszerűen delegálták a régi megyei hivatali apparátusból. Nem •csoda, ha a régi hivatalnokok, gyakran minden jó szándékuk ellenére, nem 23 A nagygyűlés után voltak ugyanis hangok, melyek szerint a Földigénylő Bizottság maga is hibás abban, hogy az elkobzási határozat indokolását nem fogadta el a Megyei Földbirtokrendező Tanács és hogy ők — a Bizottság tagjai — azt egyes esetekben tudatosan elszabotálták. Ez természetesen — ismerve a Föld igénylő Bizottság egész munkáját — rágalmazásnak tekinthető. 24 ÁL. Szolnok. K. F. B. iratok Turkeve, sz. n.