Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
714 BEKEND IVÁN—RÁNK! CYÖHÍiY 1941 1942 1943 1944 Motorgyártás Daimler—Benz—605. tip — 10 427 59SI Gyártotta: Weiss Manfréd (a Me—109 és Me—210-es sárkányokba) W.M.- 14/B tip 230 Gyártotta: Weiss Manfréd (a Héjjá gépekbe) Hirth HM—»-504 tip 20 50 50 80 Gyártotta: MÁV AG (iskolagépekbe) A repülőgépek fegyverzetét a megállapodások szerint a németek szállították, 8 így csupán a magyar típusú gépekbe építettek be magyar gyártmányú fegyverzetet, amit a Danuvia gyár szállított. A Sólyom típusú gépekbe a 8 mm-es Gebauer típusú merev pilótagéppuskát, valamint hasonló megfigyelőgéppuskát szereltek. A Héjjá típusú gépekbe pedig 12,7 mm-es Gebauer merev pilótagéppuskát. A Danuvia ezekből a fegyverekből mintegy 250 db-ot szállított. A repülőgép-lőszert a_ német gyártmányú fegyverekhez Németországban gyártották. Magyarországon csak a hazai gyártmányú fegyverek lőszerellátását fedezték. A lőszergyártást a Vadásztölténygyár, a Danuvia és a Fegyvergyár végezte. A német gyártmányú lőszerekhez pedig az Elzett-gyár mintegy 4 millió db hevedert gyártott. A repülőbomba gyártása 1941-ben megindult Magyarországon. Ekkor a Weiss Manfréd-gyár kb. 20 000 db 36 M. 10 kg-os repeszbombát gyártott, 1941 után azonban az önálló gyártás megszűnt és a csepeli gyár csupán a német 50, 250, 500 és 1000 kg-os bombák gyújtóátszerelését végezte.94 A repülőgépipar gyors háborús fejlődésével kapcsolatban és általában a katonai szükségletek hatására a magyr ar híradástechnikai, finommechanikai és elektrotechnikai ipar is nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A repülőgépek híradástechnikai berendezéseit, eleinte csak a magyar típusú gépek számára, majd az ún. Gusztav-program keretében a német, típusok számára is — német szabadalmak felhasználásával — magyar gyárak gyártották. A Focke-Wulf, Sólyom és Héjjá típusú gépekbe R. 12 és R. 13 adó-vevő készülékeket, a német típusokba Ru. G. 16, Pu. C. 17 rádióberendezéseket és alkatrészeket készítettek. A termelés elsősorban a Standard-gyárban folyt.95 A Standard háborús fejlődése 1938 után igen gyors ütemben indult meg. A gyár polgári fogyasztási piaca és külföldi rendelésállománya ugyan nem mutatott jelentősebb bővülést, de 1938 és 1939-ben ugrásszerűen megnőtt a katonai rendelések és a közületek rendeléseinek értéke. 1938-ban még alig több mint 200000 P, 1939-ben már több mint 3,7 millió P értékű katonai rendelést kapott a gyár, a közületi rendelések értéke közel kétszeresére emelkedett. A további években lassúbb ütemben, de tovább nőtt a gyár termelése ; az 1938-as kereken 9 millió P-ről 1939-re 16 millió P-re, 1940-re 17, 1941-re 18 millió P-re emelkedett a termelés. 1942-től azután ismét ugrásszerűen meggyorsul a gyár fejlődése. Ezt részben a Honvédelmi Minisztérium rendelései okozták, melyeknek állománya az előző évi 2,1 millióval szemben 6,7 millió fölé emelkedett, másrészt, és igen nagy mértékben, a jelentős német rendelések idéztek elő nagy konjunktúrát. A németek korábban ellenséges üzleti politikát folytattak a Standard-gyárral szemben, igyekeztek korlátozni 94 O. L. Küm. Békeelőkészítő Bizottság. 1/1-12 B/28. 95 Uo.
