Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
7<12 BEHEND IVÁN—RÁNKI GYÖBGY hogy mindkét üzem 1943 végére, illetőleg 1944 elejére eléri a szériagyártást, a havi 50-es sorozatot. 1943 folyamán azonban számos technikai nehézség merült fei. Részben módosították az eredeti típusokat, s erősebb fegyverzetű gépeket kezdtek el gyártani. Emellett az igen széles kooperáció is sok zavart okozott. A Me—109-nél a sárkányt, a futóművet, a farokkeretet a Győri Vagongyár szállította, a motorokat eleinte Németországból hozták, majd Csepelről, hasonlóan a Weiss Manfréd-gyár gyártotta a légcsavart és a légcsavaragyat is. A katonai fegyverzetet részben Németországból hozták be, részben a Danuvia szállította, műszereket a Marx és Mérei cégtől, a gumicikkeket a Ruggyantától szerezték be stb.87 Ily módon ha valamelyik szállítás — s ez különösen gyakran előfordult a Németországból jövő anyag- vagy gépszállitmányoknál — késett, már zavar állott elő a termelésben. Sok nehézséget okozott az is, hogy a gépeknél igén sok volt az új konstrukció, ennek következtében gyakoriak voltak a technikai hibák. Ily módon pl. Győrben 1943 júliusáig mindössze 25 gép készült el, így az 1943: ra tervezett 179 gépet 165-re kellett módosítani, majd újabb szállítmány-késedelmek miatt ezt 125-re szállították le, valójában azonban 1943-ban csak 92 gép készült el.8 8 Nem haladt jobban a munka a Dunai Repülőgépgyárban sem, ahol 1943-ban 57 sárkányt készítettek el.8 9 1944 első negyedére sikerült mindkét gyárnak elérnie az első megállapodásban meghatározott kapacitást,. A termelés igen nagy ütemben megindult. A német megszállás után azonban úgy a Duna Repülőgépgyárat, mint a győri üzemet igen súlyos bombatámadások érték, a termelés folyamatosságának fenntartására, sőt növelésére a németek ekkor új tervezetet dolgoztak ki. Már 1944 áprilisában — kihasználva a megszállás adta lehetőségeket -— a németek közlik azt az elhatározásukat, hogy : „Magyarországon a Me—210 gyártását be kell szüntetni. A Wiener Neustädter Flugzeugwerke-t, Győrt és Dunait össze kell fogni, hogy közösen gyártsanak havi 500 gépet. Ennek megfelelően a motorgyártást Magyarországon havi 650 motorra kell felemelni."80 Ez a terv a magyar repülőgépipar teljes német ellenőrzés alá vonását és irányítását jelentette, hiszen a magyar vállalatok egy munkaközösség keretében német irányítással dolgoztak volna. A német törekvések természetesen az adott viszonyok közepette hamarosan megvalósultak. 1944 júniusában már létre is jött a megállapodás az illető gyárak között havi 550 Me—109-es gép előállítására, a munkák irányítását a német vállalat végzi, ugyancsak ez kapja és osztja be a rendeléseket is. A német cég a technikai vezetést és ellenőrzést is megkapta a magyar vállalatok felett. Ezt a vezető és ellenőrző személyzet kiküldésével biztosították. Ugyanakkor a magyar vállalatok nyereségük egy részét, 3—6% nyereség esetén 1/6 -ét, 6% fölött x /3 -át átengedték a német vállalatnak.9 1 A munkaközösségi megállapodás lényegében két egyezményből állt. Az első, amint az eddigiekben ismertettük, a sárkánygyártásra vonatkozott. Ugyanakkor külön megállapodás jött létre a motorgyártásra vonatkozóan is, amit a Steyer—Daimler—Puch A. G. és a Weiss Manfréd cég kötött havi 650 db motor és 15% pótalkatrész gyártására. 87 K. G. L. Magyar Vagon és Gépgyár 56. csomó. 88 K. G. L. Uo. Tájékoztató a rep. osztály programjáról. 17. csomó. 89 O. L. Kiim. Békeelőkészítő Bizottság. I/1.-12 B/28. 90 K. G. L. Magyar Vagon és Gépgyár. 110. / 91 Uo. 1944. jún. 16.
