Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
710 BEBENI) IVÁN BÁNKI tiVÖBGY országi repülőgépgyártás kiépítését, s így 1941 júniusában magyar—német államközi szerződés jött létre, amelynek alapján nagyarányú beruházásokkal, jelentős repülőgépipart építettek ki Magyarországon. A megállapodás értelmében a repülőgépgyártás központjai a Weiss Manfréd Művek és a Győri Vagongyár maradt. A Weiss Manfréd Művek repülőgépgyáruk mellett — a Kereskedelmi Bank közreműködésével — létrehozták a Dunai Repülőgépgyárat (az akkori Horthy-ligeten), amelyet sárkánygyártásra rendeztek be. A repülőgép-motorokat továbbra is Csepelen gyártották, de természetesen a korábbinál jóval nagyobb méretekben. Éppen ezérl a repülőgépgyár, valamint az ezzel kapcsolatos üzemrészek (fémmegmunkáló, martinműhely stb.) termelőképességét 35,4 millió P beruházással bővítették, s mintegy 3000 új munkást alkalmaztak.80 A Weiss Manfréd Művek összesen mintegy 95 millió P beruházással jelentősen kibővített repülőgépgyártási kapacitásának megfelelően 900 db sárkányra és 3398 motorra adtak rendelést. A kiépített kapacitás havi 50 db Messerschmidt (Me) 210-es sárkány és 200 db Daimler—Benz (DB) motor előállítása volt. A nagyarányú beruházásokat elősegítette, hogy az állam lehetővé tette a befektetések három év alatt (40—40—20%-aránvban) történő amortizálását. Az államközi szerződés értelmében a Győri Vagongyár repülőgéposztályát is jelentősen kibővítették. Győrben gyártották a Me—109-es vadászgépeket. A 900 db sárkányrendelés legyártásához Győrben is havi 50 db sárkány termelésére rendezkedtek be, amihez 25 millió P értékű épület, 1,6 millió P értékű szerszámgép, több mint 2 millió P értékű szerszám és készülék, közel 3,2 millió P értékű anyag beszerzésére volt szükség. A termeléssel kapcsolatos munkabérek és üzemi költségek beszámításával Győrben közel 38 millió P-s beruházással bővítették a repülőgépgyártási kapacitást.81 Az 194 l-es magyar—német megegyezés több alvállalkozót is bekapcsolta repülőgép-program teljesítésébe; ezeknél az üzemeknél 12 millió P-t ruháztak be. Az 1941 júniusában létrehozott megállapodás alapján tehát mintegy 150 millió P beruházást hajtottak végre, melynek legnagyobb része lényegében két vállalat üzemeinek fejlesztését jelentette. A kiadott rendelések értéke pedig — 1943-as árszínvonalon — 1540 millió P-t tett ki.8 2 Az elkészített repülőgépek legnagyobb része Németországba ment. A Me—109-es vadászgépekből 240-et kapott a Honvédelmi Minisztérium a Németországba kiszállított 660 géppel szemben. A Me—210-es többfeladatos harcigépből pedig 280: 620 volt a szállítási arány a németek javára. A 3398 motorból csupán 1060 db jutott Magyarországra. Már az 1941-es megállapodás is világosan tükrözi, hogy a repülőgépgyártási program a német érdekeket szolgálta, hiszen a magyar hadsereg ilyen repülőgépipart nem tudott volna foglalkoztatni. Igen jellemző, hogy az erősen felfuttatott repülőgépgyártás ellenére a magyar hadsereg számára nem volt biztosítva az iskolagép-sziikséglet fedezése, mivel ilyen gépek gyártására — a német szükséglet kielégítésére folytatott nagyarányú termelés mellett — nem volt kapacitás. Ugyanakkor a németek nem voltak hajlandók iskolagépeket szállítani, holott a megállapodásban ezt vállalták.83 1,0 K. G. L. Magvar Nemzet i Bank. 14/1942. ós O. L. Kinn. Bákeelőkészítö Bizottság. ti/2-28/13. 81 K. G. L. Magyar Vagon- és Gépgyár. 50. 1942. máj. 9-i levél és O. L. Kiim. íiókeelökészítő Bizottság. II/2-28/13. 82 O. L. Kiim. Békeelőkószítő Bizottság. II/2. - 28/13. 83 H. L. V. K. F. 158-6064-1941.
