Századok – 1957
Tanulmányok - Berend Iván–Ránki György: Hadianyaggyártás Magyarországon a második világháború alatt 696
700 BEKEND IVÁN—KÁN KI GYÖRGY lenne egy kisebb cikk számára—, hanem abból azokat az ágazatokat emeli ki, melyek a háború speciális szükségleteivel a legszorosabb kapcsolatban állnak.31 A hadianyaggyártás áttekintését a lőpor- és robbanóanyaggyártással kezdjük. A lőpor- és robbanóanyaggyártás alapanyagát, elsősorban a salétromot a péti üzem gyártotta s ezt dolgozták azután fel Fűzfőn. A Péti Nitrogénmű két nagy üzemegységben termelt. Az ún. A-gyár napi 16 t ammóniát állított elő. Ezt maximálisan 20 t-ra tudták fokozni. A B-gyár termelte a salétromsavat (napi 29,5 t), melyet még 10 t-val tudtak fokozni, a töménysavat (napi 5,4 t, maximálisan 6,1 t) és a robbanó ammonsalétromot, amiből napi 8 t-t állítottak elő, s ezt mintegy 50%-kal tudták fokozni.2 2 A Péten termelt nyersanyagból azután a fűzfői gyár gyalogsági és tüzérségi lőport, valamint — a Németországból behozott toloulból — utász robbanóanyagot (Try I és II) gyártott. Ezekből az anyagokból a gyár termelése 1938 szeptemberében naponta 4,3, illetve 5 t volt,23 A győri program keretében a vezérkari főnökség még 1938-ban kidolgoztatta a lőszergyártás fejlesztésének tervét. A bővítések három változatát tervezték. Az első, maximális terv napi 5 t gyalogsági, 28 t tüzérségi lőpor és 32 t utász robbanóanyag gyártását irányozta elő. Ehhez a péti salétromsav koncentrációt is napi 12 t-ról 32 t-ra kellett volna bővíteni. Ez összesen — a péti bővítés 2,3 milliós összegével együtt — 77,5 millió P beruházást igényelt volna. A közepes változat szerint 19 milliós költséggel, végül a minimális változat szerint 5 milliós költséggel lehet bővíteni a termelést, Ez utóbbi esetben a fűzfői gyár termelése napi 4 t gyalogsági, 12 t tüzérségi lőszer és 12 t robbanóanyag gyártására lenne alkalmas.2 4 Bár a katonai szakértők a közepes változat mellett foglaltak állást, végül a győri program keretében csak a minimális, de önmagában jelentős 5 milliós beruházást valósították meg. 1939 májusára a termelés már jelentősen emelkedett, s elérte a napi 4,9, illetve 9 t-t.2 5 A fűzfői lőporgyártás háborús fejlődésére nem állnak rendelkezésre adatok, de a háború idején ez a gyár is a legnagyobb üzemek sorába emelkedett. 1941 tavaszán már 3267 munkással dolgozott,2 6 A Péti Nitrogénmű termeléséről is csak kevés adattal rendelkezünk, de ezek is bizonyítják a haditermelés állandó emelkedését. 1941-ben arról számolnak be, hogy a híg salétromsav üzemet új salétromsav koncentrációs épületek berendezésével bővítik 2 7 1942 őszén pedig az ammóniagyártó berendezéseket bővítették és töménysalétrom gyártására is berendezkedtek stb.2 8 A gyár összforgalma -— a műtrágya termelést nem számítva — 1941-ben és 1942-ben nem egészen 30 21 A magyar hadiipar második világháború alatt i termeléséről közöl összefoglaló táblázatot Czebe Jenő— Pethö Tibor: Magyarország a második világháborúban. Bpest. 1946. c. munkája, amely azoiAjan igen tendenciózus, csökkenteni akarja Magyarország szerepét a második világháborúban. A hadiiparra vonatkozó adatai a Külügyminisztériumtó származnak, s a legtöbb területen alatta maradnak a tényleges termelésnek. — Néhány elszórt adatot hoz a hadiipar termelésére vonatkozóan C. A. Macartney: October fifteenth. A History of modern Hungary 1929 — 1945 című munkájában. Ezek az adatok volt horthysta tábornokok személyes közlésén alapulnak, pontosságuk legalábbis kétes. 22 H. L. V. K. F. 1933-603-77136. 23 Uo. 24 Uo. 25 Uo. 26 Uo. 1940-145-5887. 27 Párttörténeti Intézet Archívuma. Üzemi Anyagok. Péti Nitrogén. 16 d. 28 Képviselőházi Napló. 1942. nov. 17.
