Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
690 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ A Szövetség 8 vidéki titkárságából 3 (szabadkai, újvidéki, zombori) a vajdasági területen, még egy pedig (a temesvári) jórészt a vajdasági területen működött 1907 elején.'6 8 A vajdasági szegényparaszt mozgalmak országos méretekben kiemelkedő jelentőségéről beszél Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek az 1906-os aratósztrájkokról a király számára készített felterjesztése is : . „Bács-Bodrog vármegyének csaknem összes járásában észlelhető volt a mozgalom. A helyszínre kiszállott illetékes főszolgabíráknak az a törekvése, hogy a felmerült esetek békés megegyezéssel intéztessenek el, csak kevés esetben vezettek sikerre . . . Torontál vármegyében alig volt járás, amelyben a mozgalom észlelhető ne lett volna. Az aratási sztrájk ezen törvényhatóság területén öltötte a legnagyobb arányokat."6 9 * Milyen következtetéseket vonhatunk le a vajdasági mezőgazdasági munkásság és szegényparasztság 1906-os mozgalmaiból? Megállapíthatjuk, hogy ezek a mozgalmak is igazolják Simon Péter megállapítás át, aki az 1905—1907-es parasztmozgalmakat az 1904-ig tartóaktól külön szakaszba sorolja. Az 1903—1904-es mozgalmakban a vajdasági parasztság széles rétegei — nincstelen parasztok, kis és középparasztok— vettek részt. Tömegeinek zömét azonban a szerb parasztok alkották, s más nemzetiségű parasztokra csak kis részben terjedt ki. A mozgalom főcéljai: a helyenként tettekben is kifejezésre jutó földosztás, helyi hatalom (önkormányzat) megszerzése, szerb nemzeti követelések kivívása. Az 1906-os mozgalom kimondottan a mezőgazdasági proletárok és - félproletárok osztályharcos bérmozgalma. A földosztás kérdését nem veti fel. A birtokos parasztság nem vesz részt a mozgalomban, de a kis- és középparasztok helyenként támogatják a gazdag parasztok és birtokosok ellen (pl. Kikinda)' A különbségek ellenére mind az 1904-el lezáródó, mind az 1906-os parasztmozgalmak antifeudális, polgári demokratikus forradalmi jellegű mozgalmak, de az 1906-os mozgalomban már növekvő antikapitalista elem mutatkozik. 1906-ban a mozgalom alapvető célja : tűrhető bérek kiharcolása, a robot eltörlése, a ledolgozási rendszer, helyébe egészben vagy részben kapitalista munkaviszonyok állítása. A hűbéri csökevények ellen harcolva a szegényeparasztság saját érdekeiért harcol, de a kapilalista munkaviszonyokért folytatott harca egybeesik az ország fejlődési irányával és így az egész nemzetgazdaság fejlődését elősegítő jelentősége van. Ennek a kérdésnek fontosságát mutál ja Leninnek bizonyos mértékig az akkori Magyarországra is vonatkoztatható megállapítása : „Oroszország mezőgazdasága elmaradottságának, az egész nemzetgazdaság tespedésének ... fő és alapvető oka a ledolgozási rendszer."7 0 Ugyanakkor, amikor megállapítjuk, hogy a mozgalom elősegítette a tőkés viszonyok kifejlődését, le kell azt is szögeznünk, hogy antikapitalista jelenségeket is mutatott fel. Ilyen alapjában a munkabéremelésre és munkaidő 68 A magyarországi szocialisztikus . . . 1907. 17 — 18. 1. 69 O. L. ME. ein. 1906-160. 70 Lenin: Az agrárkérdésről. II. k. Szikra. 1955. 22.1.
