Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
674 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ nagyfontosságúnak tartjuk és szeretnénk, ha az ország többi részében is követnék e téren a szaktársakat" — írta a szabók szaklapja.2 3 A nagybecskereki szabómunkások által kiharcolt eredmények közül a legfontosabbak a következők voltak: a munkaidőt nyáron 11, télen 10 órában határozzák meg, külön éjjeli óradíjat és 'minimális hetibért vezetnek be, eltörlik a darabszám munkát. A sztrájk egyik legfontosabb vívmánya, hogy a munkaadók elismerik a szakegyesületet szerződő félnek és elismerik a bizalmi férfiakat. A sztrájkmozgalom legjelentősebb föllendülése a vajdasági városok közül Újvidéken figyelhető meg. Itt 1903-ban egyetlen sztrájk sem volt. 1904-ben 1 sztrájk zajlott le : 56 szabómunkás sztrájkolt 3 hétig. 1905-ben 55 üzemre — köztük, mint már láttuk, két jelentősebb gyárra — kiterjedő 6 sztrájk volt a városban, összesen 660 sztrájkolóval. Az elveszett munkanapok száma 1904-hez viszonyítva több mint nyolcszorosra: kb. ezerről 8625-re emelkedett. Ez majdnem kétszerese az egész Bács-Bodrog vármegye területén 1905-ben elveszett munkanapok számának és meghaladta az abban az évben Temesvárott sztrájkok miatt kiesett munkanapok számát is! A sztrájkok — a selyemgyári munkásnők sztrájkjának kivételével—eredményesek voltak2 4 A munkásmozgalom jelentős föllendülése, Újvidék kedvező fekvése, valamint az a tény, hogy viszonylag nagyszámú szerb ipari munkása volt, a várost a magyarországi szerb munkásmozgalom központjává tette ebben az időben. Minden fontosabb kezdeményezés innen indult ki és a szerb munkásmozgalom legjelentősebb eredményei is itt öltöttek testet. 1905. július 1-én Újvidéken jelenik meg az új szerbnyelvű szociáldemokrata újság, a Narodni Glasz. A lap megindításában jelentős segítséget nyújtottak az újvidéki szerb munkásoknak az újvidéki magyar és német szociáldemokrata munkások : vállalták a lap megindításával járó anyagi terhek egy részét és harcoltak a lap megindításáért a SzDP XII. kongresszusán, amelyen szerb küldöttek nem vettek részt. Újvidékről küldik 1905-ben a Vajdaság minden részébe a népgyűlésekre a szerb szociáldemokrata szónokokat és szervezőket, ide hívják össze 1906. január 7—8-ra (1905 görögkeleti karácsonyára a régi naptár szerint) a magyarországi szerb szociáldemokraták első kongresszusát. Méltán nevezhetjük ezt az időszakot (1905-öt és 1906 elejét) a magyarországi szerb munkásmozgalom újvidéki szakaszának. Ugyanakkor Újvidék a proletárinternacionalizmusból is példát mutatott. Ezt bizonyítja, a Narodni Glasz megindításával kapcsolatban a magyar és német munkásoknak már vázolt szerepén kívül az, hogy szerb, magyar és német munkások együtt vesznek részt tüntetéseken, sztrájkokban. A munkásgyűléseken szintén együtt vannak, s azokon mindig 3 nyelven beszélnek. Az újvidéki munkásmozgalom fellendülésének jele, hogy 1905 első felében a munkások 10 nagy népgyűlést tartottak, összesen mintegy 30 000 résztvevővel. Ezenkívül félév alatt mintegy 160 szakmai és nyilvános értekezlet volt a városban. ,,A munkásmozgalom olyan méreteket öltött, amilyen az elmúlt tíz évben nem volt" — írja a Narodni Glasz.2 5 23 .Szabók Szaklapja. 1905. júl. 8. „A nagybecskereki bérmozgalom eredményei és tanulságai". 24 Ipari sztrájkok és munkából való kizárások Magyarországon az 1905. évben. 31. 1. 26 Narodni Glasz. 1905. júl. 1. „Hazai hírek".
