Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
668 KŐVÁGÓ LÁSZLÓ taglétszámmal. így pl. Ó-Sztapáron 600, Titelen 1000, Dubrovácon 1000 taggal.4 1904 januárjában nagyszámú szerb szociáldemokrata képviselőt választanak be a községi elöljáróságokba. Opovón, Torontál-Szamoson, Farkasdinban, Barándán, Crepaján, Porasevácon szociáldemokrata képviselőtestületeket választanak.5 Tisza István kormánya azonban nem volt hajlandó tűrni, hogy egész sor községi képviselőtestület többsége, vagy éppen egésze szociáldemokratákból, még hozzá szerbekből álljon. A szolgabírák a községek egész sorában csendőrsegédlettel vetették el a szociáldemokrata listát és biztosították a polgári pártok listájának győzelmét.6 Ez a parasztöiozgalom egész a földfoglaló kísérletekig eljut. 1904 februárjában a Bácskában, az apatini járási Szontán történt földfoglalási kísérlet, ,,A község lakossága felének részvétele mellett zendülés ütött ki — írja a rendőrségi jelentés —, mely alkalommal kisebb rombolás, idegen vagyon rongálás is történt ... A zendülést megelőzőleg a községben asztaltársaság címe alatt titkos egyesületet alakított a lakosság, amelyben a földosztásról tanácskoztak."7 Torontál vármegyében Szerb- és Magyarittebén, Szerbpárdányon és Dinnyáson öltött komoly méreteket a parasztság földfoglaló mozgalma. Ittebén aratás idején a parasztok meg is szálltak egy nagybirtokrészt és megkezdték annak felszántását, A parasztok megmozdulását itt is, mint Szontán, csendőrség és katonaság fojtotta el.8 A forrásanyagok alapján arra következtethetünk, hogy a mozgalom legnagyobb tömegeit a volt szerb zádrugák (házközösségek) tönkremenő paraszt jai adták. A házközösségeket ugyanis a XIX. század utolsó évtizedében tömegesen oszlatták fel hatósági kényszerrel, s az előzőleg biztos megélhetéssel rendelkező zádruga tagok a nagybirtokok, bankok nyomása alatt tömegesen veszítették el a feloszlatáskor nekik jutott, átlag mintegy 8 holdnyi földjüket. Ez a tény egyúttal magyarázatot ad arra is, hogy miért ölthetett ez a paraszl -mozgalom ezen a területen nemzeti színezetet, amint arra Temes vármegye főispánjának jelentése is utal : „Részint a szomszédos Szerbiából ós Torontál vármegyéből, részint Budapestről az országos szociáldemokrata szervezettől lelketlen ügynökök szították a mozgalmakat, melyek utóbb nemzetiségi jellegűekké váltak és a magyar állam integritása ellen irányultak. A szerb Vojvodina, illetve az egykori határőrvidék visszaállítását, paraszturalom létesítését és a magyar államnyelv kiküszöbölését a hivatalokból és az iskolákból — hirdették e mozgalom végcélja gyanánt."9 Annak ellenére, hogy ez a mozgalom a SzDP zászlaja alatt folyt, magának a SzDP-nak és programjának nem sok köze volt az egészhez. Valójában a fokozódó tőkés kizsákmányolás miatt mind súlyosabb helyzetbe kerülő, mind tömegesebben koldusbotra jutó dolgozó parasztok spontán megmozdulásáról van szó, szocialista nézetek hatása alatt. A mozgalom megindulásához 4 Narodna Rees. 1904. jan. 1., febr. 5., febr. 22. 5 Narodna Rees. 1904. febr. 5., febr. 22. 6 Narodna Rees. 1904. jan. 22., febr. 5. 7 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1904. évben. 8. 1. 8 Torontál 1904. 150. ós 211. száma, „Zendülés Ittebén". Közli : A vajdasági munkásmozgalom szocialista szakasza. "Újvidék. 1953. 9 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai III. k. 180.1.
