Századok – 1957

Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654

MAGYAK ftS SZERB MUNKÁSOK ÉS SZEGÉN YPA KASZTOK KÖZÖS HARCAI 19'» 1307-HEN 659 Láthatjuk, hogy míg országos átlagban a 100 holdon felüli gazdaságok területe ebben az időben 48% körül jár, addig Bács-Bodrogban és Torontálban csak 34—35% körül. A parasztgazdaságok közül legnagyobb területet a középparaszt- és a kisebb kulákgazdaságok foglalják el. Torontál megyében pl. az összes gazdaságok 30,7 %-a 10—15 hold területű, s ezek a megművelhető terület 41,18%-át birtokolják.1

1 A parasztgazdaságoknak a nagybirtokkal szembeni, az országos átlagnál kedvezőbb arányát az magyarázza, hogy: 1. A mintegy másfél évszázadig tartó török hódoltság megsemmisítette a középkori nagybirtokokat. A terület felszabadítása után a Habsburg-kormányzat a földnek csak egy részét adta át nagybirtokosoknak, ezzel szemben igen sok német, szerb és más nemzetiségű paraszti telepes községet alapított. Ezek lakossága általában hűbéri függés nélkül birtokolta a jogilag is tulajdonában levő földet. 2. A volt határőrvidéken egész a XIX. század végéig fennmaradtak a szerb házközösségek (zadruga), s ezek feloszlatásával egész járásokban vannak (pancsovai, antalfalvi, alibunári, nagybecskereki, titeli, zsablyai járás) a kis és középparaszti gazdaságok kizárólagos fölényben. A Vajdaság mezőgazdaságára egyúttal a nincstelen parasztok rendkívül magas száma is jellemző. 1900-ban Torontál vármegyében 53 290 birtokos és bérlő „keresőre" 81,989 földnélküli mezőgazdasági cseléd és napszámos jut. Még ennél is rosszabb a helyzet Bács-Bodrog megyében. Itt 48,326 birtokos és bérlőre 82 648 nincstelen agrárproletár jut.1

2

Ez az arány az igen rossz magyarországi helyzeten belül is kirívóan súlyos. Egész Magyarországon 1900-ban 100 birtokos és bérlőre 108 mezőgazdasági cseléd és napszámos jut, Torontál megyében ugyanakkor 153, Bács-Bodrog megyében pedig 168.1

3 A szerb nemzetiségnek a mezőgazdaságban elfoglalt helyzetéről az 1910-es népszámlálás adatai nyújtanak viszonylag legátfogóbb képet. Ennek a népszámlálásnak adatai szemmelláthatóan torzítják a való helyzetet a nemzetiségek rovására. A birtokviszonyokat mutató arányszámokat mégis a helyzet megközelítően pontos tükrözőjének fogadhatjuk el. Ezek szerint az összes „kereső" birtokos közül a szerb birtokosok százalékaránya a következő volt :1

4 11

Szentiványi: Torontál vármegye monográfiája. 1912. 5. 1. 12

Az 1900. évi népszámlálás. II. kötet 366-67, 740-43 oldalán levő részletes adatok: 100 holdon felüli birtokos bérlő kisbirtokos vagy bérlő kisbirtokos napszámos részes földműves cseléd mezőgazdasági munkás Torontál vm Báes Bodrog vm 456 676 39 73 42.161 37.971 8.277 7.459 2.357 2.147 19.685 16.230 62.304 66.418 13

Az 1910. évi népszámlálás. II. k. 22* —26* 1. adatai alapján. 14

Az 1910. évi népszámlálás. Magvar Statisztikai Közlemények tíj sorozat. 56. k. 130-207., 434—513. 1. adatai alapján. 9*