Századok – 1957
Tanulmányok - Kővágó László: Magyar és szerb munkások és szegényparasztok közös harcai 1905–1907-ben 654
656 KÖVÁUÖ LÁSZLÓ mos volt, akiknek jelentős hányada csak mint idénymunkás „zsákolt" a malomban. A téglagyáraknak, kenderáztatóknak gépi berendezésük szinte egyáltalán nem volt, ezek manufakturális módszerekkel dolgoztak. Az imperializmus korszakának magyarországi kibontakozásával jelentős fellendülés tapasztalható a Vajdaság gyáriparának fejlődésében. Ezt a fellendülést szemlélteti a következő táblázat, amely azt mutatja meg, hogy milyen arányban növekedett 1900-tól 1910-ig a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemek és a bennük dolgozó munkások száma.3 Vállalatok száma Munkások száma növekedett 1 növekedett Bács-Bodrog vra közel 2 szeresére 3 szorosára Szabadka 9 közel 4 „ Újvidék : 3 3 Zombor 4 közel 2 „ Torontál vm 2,5 „ 3,5 „ Nagybecskerek 3,5 „ 4 Nagykikinda 3 4 Pancsova 2 több mint 2 ,, Versec 1 " 1 2 A gyáripar fejlődésénak meggyorsulására mutat az a tény-, hogy a Vajdaság városaiban a 20-nál több munkással dolgozó üzemekben a munkások aránya az iparban dolgozók teljes számához viszonyítva az 1900-as 2,6—10%ról 10—23%-ra emelkedett, kivéve Zombor thj. várost, amely 4%-kal még a vármegyék mögött is elmaradt. Legmagasabb volt a gyáriparban dolgozók arányszáma 1910-ben Újvidéken: 23%. A vajdasági gyáripar gyors fejlődését mutatja az is, hogy a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek száma az 1900. évi kettőről 20-ra, tehát tízszeresére emelkedett 1910-ig. Bács-Bodrog vármegyében volt 5, Szabadkán 3, Újvidéken 2, Torontál vármegyében 9, Pancsováa 1 száznál több munkást foglalkoztató üzem. A gyors fejlődés ellenére a Vajdaság gyáripara erősen elmaradt a gyáripar országos átlagos helyzete mögött. Országos viszonylatban 1910-ben már az ipari dolgozók 34,9%-a dolgozott a 20-nál több munkást foglalkoztató ipari üzemekben. A vajdasági terület gyáriparának lemaradását mutatja az országos helyr zet mögött továbbá, hogy míg országos viszonylatban 20-nál több munkással dolgozott 1900-ban a megyékben a vállalatok 0,5%-a, 1910-ben 0,8%-a, addig Bács-Bodrog vármegyében csak 0,1 illetve 0,2%-a, Torontál vármegyében pedig 0,1 illetve 0,3%-a, A thj. városokban ez az arány : országos viszonylatban 1,2 illetve 2,3%, a Vajdaságból pedig csak az iparilag legerősebb várost. Újvidéket vesszük, s az arány még itt is csak 0,5 illet ve 1910-ben 1,4%, tehát mélyen az országos átlag alatti.4 3 Az 1910. évi népszámlálás. II. k. 978, 997-98, 1006- 07, 1057-61.1. adatai alapján. 1 Az 1910. évi népszámlálás. II. k. 50*-*51*. 1.
