Századok – 1957
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1846. évi galíciai parasztfelkelés magyarországi hatásához 625
-638 KOVÁCS ENDRE a galíciai nemesek uralkodójuk ellen kellek fel s ez utóbbi egyben magyar király is. Mire az ellenzék kifejtette, hogy az országgyűlés célja nem lehetne egyéb, mint a galíciai alkotmány feletti tanácskozás.2 7 Fejér megye közgyűlésén Madarász László Galíciának Magyarországhoz való csatolása mellett szólalt fel.2 8 Szepes megye május 5-i közgyűlésén az ellenzék alternatív megoldást javasolt: Galíciát vagy csatolják Magyarországhoz vagy erősítsék meg alkotmányát.2 9 Minél inkább távolodtak azonban időben a galíciai események, a megyék figyelmüket annál inkább a hazai politikai élet sürgető tennivalóira fordították és most már a legtöbb megye egyszerűen tudomásul vette Szabolcs átiratát vagy hozzátette, hogy helyesli az országgyűlés mielőbbi összehívását, de azzal a céllal, hogy a magyarországi reformok tárgyalását kezdje meg. A megyék azonban 1846 tavaszán és nyarán még számos izben találták meg a módját annak, hogy tiltakozzanak az alkotmányos szabadság durva lábbaltiprása ellen. Bár a katonaság kivezénylését a legtöbb megye messzemenően magáévá tette, hiszen a nemesség mindenütt félelemmel figyelte a parasztság várható mozgalmát, a katonai hatóságok kilengései számos izben sértették meg a nemesi szabadság elvét és adtak okot tiltakozásokra. A kormány megtiltotta, hogy a határszéli megyék útleveleket állítsanak ki. A Nyitra megyei rendek május 22-i közgyűlésükön úgy határoztak, hogy tudomására adják a helytartótanácsnak, hogy nincs joga beavatkozni a megyék municipális jogaiba, tekintettel azonban a sajnálatos galíciai eseményekre, a jövőben nem fognak útleveleket kiadni.3 0 Turóc megye a rendi jogok megsértésének jelentette ki a kormány intézkedését és tiltakozott ellene, s ennek tudható be, hogy az intézkedést visszavonták.31 A Sáros megyei rendek feliratot terveztek a királyhoz s ebben részint a végrehajtó hatalommal visszaélő galíciai kormányhivatalnokok megbüntetését, részben a felségsértési váddal terhelteknek közkegyelemben való részesítését kérték. A megye felbuzdulását csak a főispáni szó tudta lehűteni.3 2 A magyar nemesség lengyelbarát magatartásának, a két nép nagy múltra visszatekintő barátságának hagyománya mellett, mindenekelőtt a magyar függetlenségi mozgalomban gyökerező okai voltak. Egyáltalán nem mondható el ugyanis az, hogy a hazánkba érkező lengyeleket az itteni jómódú lakosság azért karolta föl, mert bennük társadalmi forradalmárokat, radikálisdemokrata jelszavakat hirdető és a parasztság ügyét magukévá tevő haladó gondolkodású embereket látott. A krakkói felkelés radikális politikai programjából Magyarországra a sajtó útján úgyszólván semmi sem jutott el, a lapok zavaros és kusza híradásaiból csak annyit lehetett kivenni, hogy a galíciai parasztság egyöntetűen urai ellen foglalt állást és hogy az urak előzőleg fel akarták lázítani a parasztokat. E lázítás jellegére vonatkozóan a Metternich által említett „kommunisztikus tanok" szolgáltak egyedüli magyarázatul. A magyar nemesség oly messze állott gondolatban az agrárforradalom eszméjétől, hogy minden erre vonatkozó célzás csak mint rossz értelemben vett felforgatás, lázadás, anarchia tűnhetett fel szemében. Ami pedig a parasztok nemesellenes vérengzésének magyarázatát illeti, ilyen magyarázatokról hírt 27 O. L. Inform, prot. 1846. 13. sz. 28 O. L. Inform, prot. 1846. 14. sz. 29 O. L. Inform, prot. 1846. 15. sz. 30 O. L. Inform, prot. 1846. 17. sz. 31 Pesti Hirlap. 1846. júl. 19. 32 Pesti Hirlap. 1846. aug. 18.
