Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
60 MÁLYTJSZ ELEMÉR kancellária humanista tagjaitól tanulhatják meg, mi az új műveltség. Széles látókört szerezhettek, mint soha korábban, hiszen Rómáig, a Pireneusokig, Párison át Londonig kísérhették királyukat. Személy szerint megismerhettek olasz, német és francia hűbérurakat, akiket lazább kötelékek fűztek uralkodójukhoz, mint őket Zsigmondhoz s akiknek hatalma tagoltabb társadalmon épült fel, mint az övék. Vajon nem volt-e számukra közeli a kísértés, hogy hasonló territóriumot próbáljanak maguknak teremteni? Az, ami Ciliéi esetében magától értetődött, tőlük sem lehetett többé idegen. Megkönnyítette törekvéseik sikerre jutását, hogy oly titkárok állottak mellettük, akik korszerű műveltség birtokában, mint arról egyetemi végzettségük tanúskodik, a diplomácia nyelvén tudják megfogalmazni uruk elhatározásait s ezt sima tanácsokkal támogatják, ahol a nyers erőszak célját tévesztené. Közülök egynek a neve jól ismert a bibliofilek előtt: Debrentei Tamás püspöké, aki veszprémi prépost korában Újlaki Miklós kancellárja volt.58 Azé az Újlakié, aki Hunyadinak egyszer szövetségese, máskor vetélytársa. Debrentei 1446-ban — éppen Újlaki segítségével — pápai kinevezést nyert az egri, majd 1454-ben a zágrábi püspökségre, az előbbi elfoglalásában azonban Hédervári László a maga, az utóbbiéban Ciliéi egyik jelöltje érdekében megakadályozta s bonyodalmas tárgyalások után csak 1464-ben lett a nyitrai egyházmegye feje. Míg püspökségei után járt, ismételten hosszasan tartózkodott a pápai udvarban s a róla elnevezett kis codex, amelyet ma a párizsi Nemzeti Könyvtár őriz, azt a beszédét tartalmazza, amellyel II. Piusnak megköszönte kinevezését. A codex első lapjára önmagát is lefesttette, amint a pápának átnyújtja a háláját tolmácsoló kéziratot, amely tehát még az Újlaki oldalán megkezdett diplomáciai tevékenységének záróköve volt.59 Ha nem is éppen kancellári címmel, egy-egy bizalmas tanácsadót más főurak mellett is találunk. Lévai Cseh László, akinek atyja — Péter — erdélyi vajda volt, nem viselt országos méltóságot, mindössze Bars megye ispáni tisztét mondhatta a magáénak60 Mégis oly „jegyzőt és pecsétőrt" tartott maga mellett, a Gömör megyei nemes családból6 1 származó Mellétei Lukács esztergomi egyházmegyei klerikust, akinek tanultságát magister címe igazolja. Ennek szolgálatait 1441-ben úgy jutalmazta, hogy Ulászlótól kieszközölte számára a szentgotthárdi ciszterci apátságot.6 2 Magától értetődően nem azért, hogy szerzetessé tegye, hanem mert a monostor jövedelmének terhére óhajtott számára igényeit kielégítő megélhetést biztosítani.6 3 Nekik és a hozzájuk hasonló diplomata titkároknak oroszlánrészük lehetett abban, hogy a bárók közti vetélkedés elvesztette a XIV. században még uralkodó nyers vonásait. Az ő diplomáciai játékuk segítette ligákba 68 Soproni állami lt. Niozky es. lt. 175. sz. 1445. év. 59 Életének részletei : A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Szerkeszti Erdélyi L., Sörös P. I—XII. k. Budapest, 1902—1916 (a továbbiakban : Pannonh. rendt.) III. k. 50. sköv. 1. — Hoffmann E.: Régi magyar bibliopkilek. 1929. 107. sköv. 1. — Majláth B.: Debrenthei Tamás búcsúbeszéde IÍ. Pius pápához. Magyar Könyvszemle 1889. 208. sköv. 1. 60 Wertner M.: A Lévai Csehek. Századok. 1901. 340. 1. 61 Osánki I. k. 141. 1., Ha fí.: Gömör megye. (Magyarság és nemzetiség. Tanulmányok a magyar népiségtörténet köréből. I. sorozat 2. sz.) Budapest, 1946. III. k. 28. 1. 62 Dl. 59.267. 63 Neve a szentgotthárdi apátok hiányos lajstromában nem szerepel. V. ö. Kalász E. : A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 3.) Budapest, 1932. 162. sköv. 1.
